Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

A szlovákok sem tudják, melyik felmérésnek higgyenek az elnökválasztás előtt

Zuzana Čaputová vagy Maroš Šefčovič – ahány közvéleménykutató ügynökség, annyiféle eredmény. A választási törvény értelmében pénteken lehet közzétenni az államfőjelöltek támogatottsági indexéről szóló utolsó felmérési eredményeket a két hét múlva, március 16-án esedékes szlovák államfőválasztás előtt.

Ezen a héten az ellenzék által támogatott Čaputová vitte volna el a pálmát, de a várhatóan a Smer által támogatott Šefčovičnak is maradt még puskapor a tarsolyában.

A Phoenix research online felmérése szerint a Smer jelöltje, Maroš Šefčovič, az AKO közvéleménykutató ügynökség felmérése szerint viszont a Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Čaputová nyerné az államfőválasztást Szlovákiában.

Mindkét felmérés azt követően készült, hogy a jobboldali Robert Mistrík kedden visszalépett Čaputová javára.

A Phoenix research 1099 szavazójoggal bíró személyt kérdezett meg Mistrík visszalépését követően eltérő módszertannal. A felmérésből kiderült, hogy Mistrík szavazatai nemcsak a három legerősebb jelölt, Čaputová, Šefčovič és Harabin között oszlottak el, hanem jutott belőlük a konzervatív jelölteknek is. Az ügynökségfelmérése szerint Maroš Šefčovič választási potenciálja 26,1 százalék, Zuzana Čaputováé 21,2 százalék, a harmadik legerősebbnek vélt jelölté, Štefan Harabiné pedig 19,8 százalék.

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb felmérése alapján viszont Zuzana Čaputová lenne az abszolút befutó, aki már az első körben megszerezné a szavazatok több mint 50 százalékát. A február 27-én és 28-án 800 személy megkérdezésével elvégzett felmérés alapján 53 százalékos a támogatottsága. Šefčovič csak 17, Harabin pedig 11 százalékot szerezne.

Meglehet, hogy ezen adatok ismeretében Čaputová lovon érezheti magát, de a választásokig még két hét hátra van, és ő maga is azzal számol, hogy a Smer még korántsem adta fel a harcot.

„Szlovákiában a választások előtt bevett gyakorlat az ellenkampány, valószínűleg most sem lesz másként. Szeretném, ha továbbra is kerülnénk a kitalációkat.

A magán- és a szakmai életemet továbbá a kampányt is igyekszem úgy irányítani, hogy azok kapcsán ne merüljenek fel kétségek” – fogalmazott Čaputová a pozsonyi Új Szónak adott interjújában.

Március 2-től, vagyis szombattól kéthetes moratórium lép érvénybe Szlovákiában, azaz mindennemű felmérés és közvéleménykutatás eredményének közzététele tilos. Az elnökválasztás első fordulóját március 16-án tartják. Ha az első körben egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, március 30-án második fordulót rendeznek. Ebben az első kör két legsikeresebb jelöltje méri majd össze az erejét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×