Infostart.hu
eur:
364.76
usd:
325.92
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Theresa May brit miniszterelnök a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi félórájában a londoni parlamentben 2019. február 13-án. A korményfő leszögezte, hogy változatlan az a brit kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Kimutatta a foga fehérjét a konzervatív kemény mag

Ahogy várható volt, újabb kínos vereséget szenvedett Theresa May brit miniszterelnök. A parlamentben saját Konzervatív Pártja képviselőinek egy része vonta meg a támogatást tőle. A voks jelképes volt, de az kiderült, hogy a konzervatív kemény mag a jövőben nagyobb befolyást szerezhet

Megint leszavazták a brit kormányfőt a parlamentben a brexit miatt. Az eredmény ugyanakkor csak annyit erősít meg, hogy a brit politika roppant módon megosztott az Európai Unióból való kilépés kérdésében.

Theresa May 303 nem és 258 igen szavazat mellett vesztette el a jelképes és nem kötelező érvényű szavazást, amely azt tesztelte, hogy a brit parlament támogatja-e a kormány brexit-politikáját.

Az ellenzéki Munkáspárt értelemszerűen nem támogatja a kormányt, mivel szemben May-jel azt akarja, hogy a kilépés után Nagy-Britannia maradjon vámunióban az EU-val – ami fenntartaná az ír-északír határ szabad átjárhatóságát.

Jeremy Corbyn, a Labour pártvezére hozzá is vágta May fejéhez a voks után, hogy „ismerje be, kudarcot vallott brexit-stratégiája és álljon elő olyasmivel, amit támogat a parlament” – ez utóbbi megjegyzés azonban totális lehetetlenségnek tűnik, ismerve a brit politika megosztottságát.

Ami kínosabb volt a miniszterelnöknek, hogy saját konzervatív pártja kemény brexitpárti része, az Európai Kutatási Csoport tartózkodott a voksolásnál, amit May így el is veszített.

A keményvonalasok szerint a kormányindítvány támogatása azt jelentette volna, hogy kizárják az alku nélküli brexit lehetőségét. Ami még kínosabb volt: konzervatív, de EU-párti képviselők egy része is szembeszállt a kormányfővel.

A BBC esti vitaműsorában Jacob Rees-Mogg, a csoport egyik hangadója azt mondta: a nép nem szavazott kilépési egyezményre, vámunióra, az Európai Bíróság folytatódó befolyására és arra, hogy elszakítsák Észak-Írországot Nagy-Britannia többi részétől.

"Az EU gazdasági bukás és mi megszabadulunk tőle. Olcsóbb lesz az élelmiszer és a ruházat"

– magyarázta a konzervatív politikus az alku nélküli kilépésről, ami mások szerint viszont katasztrofális hatással járna.

A tory kemény mag egyébként úgy szavazta le Mayt, hogy ő papíron azt állítja egyetért velük és nem hajlandó kizárni az alku nélküli brexit lehetőségét. Az EU-val való radikális szakítást óhajtó képviselők szerint azonban a kormányjavaslat burkoltan éppenséggel el akarta volna vetni a szabályozatlan kilépésről szóló opciót.

Kommentátorok szerint May nem tudta megóvni a gyenge ragtapasszal összetartott tory egységet és most azt demonstrálta az EU felé, hogy nem tudja összefogni pártja frakcióit.

May korábban közölte: ha leszavazzák, az meggyengíti brüsszeli tárgyalási pozícióját és így nehezebb lehet olyan változtatást elérni a tory kemény mag által gyűlölt ír határgarancia kérdésében, amit ők el tudnának fogadni.

Mindeközben az EU-ban úgy látják: a britek egyelőre inkább egymással vitáznak és nem próbálnak tárgyalni az Brüsszellel, ezért a nagy döntések márciusra várhatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×