eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi félórájában a londoni parlamentben 2019. február 13-án. A korményfő leszögezte, hogy változatlan az a brit kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Kimutatta a foga fehérjét a konzervatív kemény mag

Ahogy várható volt, újabb kínos vereséget szenvedett Theresa May brit miniszterelnök. A parlamentben saját Konzervatív Pártja képviselőinek egy része vonta meg a támogatást tőle. A voks jelképes volt, de az kiderült, hogy a konzervatív kemény mag a jövőben nagyobb befolyást szerezhet

Megint leszavazták a brit kormányfőt a parlamentben a brexit miatt. Az eredmény ugyanakkor csak annyit erősít meg, hogy a brit politika roppant módon megosztott az Európai Unióból való kilépés kérdésében.

Theresa May 303 nem és 258 igen szavazat mellett vesztette el a jelképes és nem kötelező érvényű szavazást, amely azt tesztelte, hogy a brit parlament támogatja-e a kormány brexit-politikáját.

Az ellenzéki Munkáspárt értelemszerűen nem támogatja a kormányt, mivel szemben May-jel azt akarja, hogy a kilépés után Nagy-Britannia maradjon vámunióban az EU-val – ami fenntartaná az ír-északír határ szabad átjárhatóságát.

Jeremy Corbyn, a Labour pártvezére hozzá is vágta May fejéhez a voks után, hogy „ismerje be, kudarcot vallott brexit-stratégiája és álljon elő olyasmivel, amit támogat a parlament” – ez utóbbi megjegyzés azonban totális lehetetlenségnek tűnik, ismerve a brit politika megosztottságát.

Ami kínosabb volt a miniszterelnöknek, hogy saját konzervatív pártja kemény brexitpárti része, az Európai Kutatási Csoport tartózkodott a voksolásnál, amit May így el is veszített.

A keményvonalasok szerint a kormányindítvány támogatása azt jelentette volna, hogy kizárják az alku nélküli brexit lehetőségét. Ami még kínosabb volt: konzervatív, de EU-párti képviselők egy része is szembeszállt a kormányfővel.

A BBC esti vitaműsorában Jacob Rees-Mogg, a csoport egyik hangadója azt mondta: a nép nem szavazott kilépési egyezményre, vámunióra, az Európai Bíróság folytatódó befolyására és arra, hogy elszakítsák Észak-Írországot Nagy-Britannia többi részétől.

"Az EU gazdasági bukás és mi megszabadulunk tőle. Olcsóbb lesz az élelmiszer és a ruházat"

– magyarázta a konzervatív politikus az alku nélküli kilépésről, ami mások szerint viszont katasztrofális hatással járna.

A tory kemény mag egyébként úgy szavazta le Mayt, hogy ő papíron azt állítja egyetért velük és nem hajlandó kizárni az alku nélküli brexit lehetőségét. Az EU-val való radikális szakítást óhajtó képviselők szerint azonban a kormányjavaslat burkoltan éppenséggel el akarta volna vetni a szabályozatlan kilépésről szóló opciót.

Kommentátorok szerint May nem tudta megóvni a gyenge ragtapasszal összetartott tory egységet és most azt demonstrálta az EU felé, hogy nem tudja összefogni pártja frakcióit.

May korábban közölte: ha leszavazzák, az meggyengíti brüsszeli tárgyalási pozícióját és így nehezebb lehet olyan változtatást elérni a tory kemény mag által gyűlölt ír határgarancia kérdésében, amit ők el tudnának fogadni.

Mindeközben az EU-ban úgy látják: a britek egyelőre inkább egymással vitáznak és nem próbálnak tárgyalni az Brüsszellel, ezért a nagy döntések márciusra várhatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×