Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Five euro and one dollar used blended paper money banknotes on a bright background with some other world banknotes.
Nyitókép: jordieasy/Getty Images

Olaf Scholz: Donald Trump vámháborújának csak vesztesei lehetnek

Németország egyszerre sürget válaszlépéseket, és szeretne tárgyalni is az Egyesült Államokkal a Donald Trump elnök által bevezetett védővámok ügyében.

Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben – jelentette be Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve. Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az "előjognak"" az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a "viszonossági vám", az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Sem a még hivatalban lévő, sem a leendő új német kormány politikusai nem tápláltak illúziókat az amerikai elnök globális kül- és gazdaságpolitikája iránt, de a Donald Trump által kirobbantott vámháború újabb fejezete csak erősítheti az ellentéteket, de akárcsak a Németországot különösen sújtó, az autóimportra kivetetett 25 százalékos vámtarifák bejelentésekor, a német álláspont a 20 százalékos általános amerikai vámilleték után is az Európai Unióhoz igazodik:

a drasztikus trumpi lépések nem maradhatnak válasz nélkül, a hangsúlyt azonban a tárgyalásos megoldásra kell helyezni.

A még néhány hétig regnáló Olaf Scholz kancellár az „XXL méretűnek” bélyegzett amerikai lépésekkel kapcsolatban annak a nézetnek adott hangot, hogy a kereskedelmi vitának csak vesztesei lesznek. „Trump elnök a globális kereskedelmi rend ellen indított támadást” – jelentette ki.

Az Európai Unió országai elkötelezettek az együttműködés mellett, ugyanakkor határozottan megvédik érdekeiket – fogalmazott Scholz, hozzátéve, hogy Európa „határozottan és megfelelően” reagálni fog az amerikai lépésekre.

Gazdasági minisztere, Robert Habeck az Egyesült Államok elnökének „vámmániájáról” beszélt, és ennek kapcsán a globális recesszió veszélyére figyelmeztetett. A miniszter szerint az új amerikai vámok visszaütnek az Egyesült Államokra. A Trump által bejelentetett intézkedések az amerikai fogyasztóknak az elnök szavaival ellentétben nem „a felszabadulás napját”, hanem az infláció erősödését vetítik előre – hangoztatta a miniszter, aki ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság továbbra is tárgyalásokra törekszik.

A müncheni székhelyű tekintélyes gazdaságkutató, az Ifo élesen bírálta az amerikai vámokat. Az intézet szakértője szerint Donald Trump vámháborújának semmi köze az elnök által sajátos indokként hangoztatott viszonossághoz. A tervezett 20 százalékos tarifaemelés fordulatot jelent a globális gazdaságban, veszélyeztetve a a közel 80 éves multilaterálist – jelentette ki. A szakértő szerint

a német gazdaságban a kezdeti szakaszban 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár,

és mindez legsúlyosabban a kulcsfontosságú ágazatokat, többek között a gépgyártást, az autógyártást és a gyógyszeripart.

A Német Iparszövetség (BDI) az amerikai bejelentést követő nyilatkozatában összehangolt fellépést sürgetett a többi érintett országgal. A szövetség állásfoglalása szerint az EU-nak erősíteni kell az együttműködést a fő kereskedelmi partnerekkel. A BDI úgy értékelt, hogy Trump elnök bejelentései „példátlan támadást” jelentenek a nemzetközi kereskedelmi rendszer, a szabadkereskedelem és a globális ellátási láncok ellen.

A protekcionista intézkedések indoklását érthetetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy azok fenyegetik az exportorientált vállalatokat, a jólétet, a stabilitást, a munkahelyeket, az innovációt és a beruházásokat világszerte. A BDI képviselője szerint az EU csakis egységese léphet fel. Támogatásáról biztosította az Európai Bizottság készségét arra, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×