eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített képen Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást január 15-én. MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

A brexit szétrázza Theresa May ellenzékét is

Vajon a brexit okozta? Hétfő reggel hét brit munkáspárti képviselő jelentette be, hogy kilép a legnagyobb ellenzéki erőből, ezzel fokozva a brit politikai élet vészes megosztottságát.

A brexit felszínre hozta, hogy a brit politikai élet vezető pártjai képtelenek egységes álláspontot kialakítani az országot érintő fontos kérdésben, és súlyos belső megosztottsággal küzdve csak részben fejezik ki választóik akaratát.

Erre lehet most a sokkoló példa az, amit hétfő reggel még csak rebesgettek: körülbelül öt képviselő távozik az ellenzéki Munkáspártból és esetleg saját pártot alapít.

Bár a brit parlament több mint 600 fős, Theresa May konzervatív kormányfő az ír unionisták pár fős támogatásával tartja fenn törékeny parlamenti többségét.

Az tehát, hogy a legnagyobb ellenzéki párt most képviselőket veszít, aláássa képességét, hogy Theresa May és a szintén megosztott konzervatívok kihívója lehessen.

Kívülről nézve pedig Brüsszelben kezdhetnek elgondolkodni azon, hogy kivel is lehet tárgyalni a brit oldalon, azaz kinél is csörögjön ki majd a jövőben az a bizonyos telefon.

A munkáspárti frakcióból kiugrók között említették Chuka Umunna volt üzleti és innovációs árnyékminisztert. Ő kapta volna ezt a tárcát a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén.

A dinamikus és ambiciózus angol, ír és nigériai gyökerekkel rendelkező honatya a Munkáspárt egyik ifjú titánja, aki 2015-ben ringbe szállt a pártvezéri posztért, de végül visszalépett, és a számára túl balos Jeremy Corbyn pártvezérré választása után távozott az árnyékkabinetből is.

A jelenlegi vezetővel és potenciális miniszterelnökkel azért sem ért egyet, mert Corbyn vérszegényen kampányolt a brexit ellen, most már hagyná azt megvalósulni és nem akar második népszavazást a brit uniós tagság esetleges megőrzéséről.

Az ő és társai kilépését megszellőztető The Guardian már tavaly nyáron azt írta, hogy Umunna és követői új párt alapjait teszik le, de ők ezt tagadták. A távozó képviselők másik sérelme

a Munkáspárton belül időről időre érzékelhető baloldali antiszemitizmus.

Bár a brit politika a két nagy párt váltórendszerére épült, volt már példa kiválásokra: 1980-ban négy vezető munkáspárti politikus lépett ki és alapította meg a Szociáldemokrata Pártot, amely azonban nem tudott híveket szerezni. Az akkori miniszakadás miatt a Munkáspárt több képviselői mandátumot elvesztett a választásokon és a pártelit most ismét ettől tart.

Közben a másik oldalon - a kormányzó Konzervatív Pártban - is folytatódik a belháború. Néhány centrista képviselő, hasonlóan a munkáspártiakhoz kilépést fontolgat a kormány brexitpolitikája miatt.

A brit média megszellőztette azt is: a keményvonalas brexit kulcsfigurái jelezték May miniszterelnöknek,

elfogadhatják a Brüsszellel véglegesített kilépési paktumát, de cserébe a nyáron távoznia kell a kormányfői posztról.

Eme forgatókönyv szerint megnyílhatna az út és Boris Johnson volt londoni főpolgármester és külügyminiszter esetleg valóban pártvezérré és brit miniszterelnökké léphetne elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×