Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
326.46
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített képen Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást január 15-én. MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

A brexit szétrázza Theresa May ellenzékét is

Vajon a brexit okozta? Hétfő reggel hét brit munkáspárti képviselő jelentette be, hogy kilép a legnagyobb ellenzéki erőből, ezzel fokozva a brit politikai élet vészes megosztottságát.

A brexit felszínre hozta, hogy a brit politikai élet vezető pártjai képtelenek egységes álláspontot kialakítani az országot érintő fontos kérdésben, és súlyos belső megosztottsággal küzdve csak részben fejezik ki választóik akaratát.

Erre lehet most a sokkoló példa az, amit hétfő reggel még csak rebesgettek: körülbelül öt képviselő távozik az ellenzéki Munkáspártból és esetleg saját pártot alapít.

Bár a brit parlament több mint 600 fős, Theresa May konzervatív kormányfő az ír unionisták pár fős támogatásával tartja fenn törékeny parlamenti többségét.

Az tehát, hogy a legnagyobb ellenzéki párt most képviselőket veszít, aláássa képességét, hogy Theresa May és a szintén megosztott konzervatívok kihívója lehessen.

Kívülről nézve pedig Brüsszelben kezdhetnek elgondolkodni azon, hogy kivel is lehet tárgyalni a brit oldalon, azaz kinél is csörögjön ki majd a jövőben az a bizonyos telefon.

A munkáspárti frakcióból kiugrók között említették Chuka Umunna volt üzleti és innovációs árnyékminisztert. Ő kapta volna ezt a tárcát a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén.

A dinamikus és ambiciózus angol, ír és nigériai gyökerekkel rendelkező honatya a Munkáspárt egyik ifjú titánja, aki 2015-ben ringbe szállt a pártvezéri posztért, de végül visszalépett, és a számára túl balos Jeremy Corbyn pártvezérré választása után távozott az árnyékkabinetből is.

A jelenlegi vezetővel és potenciális miniszterelnökkel azért sem ért egyet, mert Corbyn vérszegényen kampányolt a brexit ellen, most már hagyná azt megvalósulni és nem akar második népszavazást a brit uniós tagság esetleges megőrzéséről.

Az ő és társai kilépését megszellőztető The Guardian már tavaly nyáron azt írta, hogy Umunna és követői új párt alapjait teszik le, de ők ezt tagadták. A távozó képviselők másik sérelme

a Munkáspárton belül időről időre érzékelhető baloldali antiszemitizmus.

Bár a brit politika a két nagy párt váltórendszerére épült, volt már példa kiválásokra: 1980-ban négy vezető munkáspárti politikus lépett ki és alapította meg a Szociáldemokrata Pártot, amely azonban nem tudott híveket szerezni. Az akkori miniszakadás miatt a Munkáspárt több képviselői mandátumot elvesztett a választásokon és a pártelit most ismét ettől tart.

Közben a másik oldalon - a kormányzó Konzervatív Pártban - is folytatódik a belháború. Néhány centrista képviselő, hasonlóan a munkáspártiakhoz kilépést fontolgat a kormány brexitpolitikája miatt.

A brit média megszellőztette azt is: a keményvonalas brexit kulcsfigurái jelezték May miniszterelnöknek,

elfogadhatják a Brüsszellel véglegesített kilépési paktumát, de cserébe a nyáron távoznia kell a kormányfői posztról.

Eme forgatókönyv szerint megnyílhatna az út és Boris Johnson volt londoni főpolgármester és külügyminiszter esetleg valóban pártvezérré és brit miniszterelnökké léphetne elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna betartotta a tűzszünetet, ennek ellenére a kezdeményezés az első pillanatban összeomlott – írja az RBK Ukraine. Az államfő kijelentette, hogy az első nap adataiból tisztán látszik, hogy Moszkvának nem szerel a tervei között az amerikaiak által bejelentett tűzszünet betartása, ami világosan jelzi, hogy a Kreml valójában nem érdekelt békében. Az orosz állami hírügynökség, a TASzSz idézte Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Putyin orosz elnök segédtisztjének vészjósló fejtegetését. A befolyásos politikus arról beszélt, hogy szerinte a Nyugat arra készül, hogy lezárják a Balti-tenger bejáratánál a tengerszorosokat, ami rendkívül fontos átjárót jelent az orosz tengeri kereskedelem számára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×