Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Trump kiadná Gülent, de kér valamit cserébe

Lehet, hogy az ellenzéki Fethullah Gülen kiadása lesz az ára annak, hogy Törökország mérsékelje a Washington szövetségesére, Szaúd-Arábiára gyakorolt nyomást. Jelentések szerint az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy hazaküldje a befolyásos török ellenzékit, akit otthon a 2016-os puccskísérlet kirobbantásával vádolnak.

Miközben az amerikai szenátus elítélte a szaúdi koronaherceget a rendszerkritikus újságíró, Dzsamal Hasogdzsi brutális meggyilkolása miatt, az esetet kihasználva Törökország is folyamatosan ráirányítja a nemzetközi figyelmet riválisára az arab világban.

Ezt akarhatja mérsékelni a Trump-kormányzat azzal, hogy mérlegeli: kiadják-e a törököknek a tengerentúl élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot, aki Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint aránytalanul nagy befolyást épített ki az oktatási rendszerben, az államgépezetben és vádjai szerint még a 2016-os, sikertelenül zárult puccskísérlet mögött is állt.

A lehetőségről Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szólt, aki azt mondta: Trump az argentínai G20-as csúcson közölte Erdogannal, hogy Gülen és mások kiadásán dolgoznak.

Azt is megemlítette, hogy

az FBI nyomozást folytat a török ellenzéki adóelkerüléséről.

Gülen közel 20 éve él önkéntes amerikai száműzetésben, a török hatóságok pedig évek óta próbálják elérni, hogy kiadják nekik és így bíróság elé állíthassák.

Kommentátorok arra utalnak, hogy Trump ezt mérlegelheti, cserébe azért, hogy

a törökök abbahagyják Szaúd-Arábia és az Amerikával szövetséges királyság de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg folyamatos bírálatát.

Erdogan legutóbb pénteken mondta azt, hogy a koronaherceg legközelebbi bizalmasai állnak a Hasogdzsi-gyilkosság mögött. „Ezt tudtuk meg a gyilkosság idején készült hangfelvételekből. Számomra világos, hogy kik az elkövetők” – mondta a török elnök.

Előzőleg az amerikai szenátus – egy CIA-jelentésre támaszkodva - olyan határozatot fogadott el, amely szerint maga bin Szalmán a felelős az ellenzéki kommentátor meggyilkolásáért.

A szaúdi hatóságok hosszú tagadás után annyit ismertek el, hogy a brutális eset valóban megtörtént október 2-án, a királyság isztambuli konzulátusán, de az elkövetők a saját szakállukra dolgozó szaúdiak, és nem a koronaherceg emberei voltak.

Trump amerikai elnök közben vonakodott megbélyegezni szövetségesét, külügyminisztere, Mike Pompeo pedig azt mondta: pontatlanul idézték a CIA-jelentését.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×