eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: YouTube

Egeresi Zoltán: van mit mutatnia Törökországnak a hadiipar terén

A törökökkel kötött politikai, diplomáciai és üzleti alkuk sorozata után dönthetett úgy Donald Trump amerikai elnök, hogy bejelenti a szíriai csapatkivonást - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán Törökország-kutató. A török hadsereg egyelőre viszont csak létszámában a NATO-országok második legnagyobbja.

A szíriai amerikai kivonulással jelentős konfliktusforrás szűnik meg az Egyesült Államok és Törökország között - mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

"A török akarat az, hogy szabad kezet kapjanak az észak-szíriai kurdokat illetően az Iszlám Állam elleni beavatkozás címszava alatt. Ez egy nagyon régi törekvés a török kormány részéről, és Ankara folyamatosan nehezményezte, hogy amerikai csapatok megjelentek Észak-Szíriában, támogatva a kurdokat. Sőt, az ottani állomásozásuk miatt a török erők nem tudnak benyomulni erre a területre. Az észak-szíriai kurd fegyveres erők, illetve a legfontosabb szervezet, a Demokratikus Unió Pártja török olvasatban terroristaszervezet."

A bejelentett kivonulással Ankara szabad kezet kaphat a térségben, a Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan között született megállapodásnak azonban voltak valószínűleg más elemei is

- mondta a szakértő.

"Nem sokkal az amerikai elnöki Twitter-üzenet után

a törökök közölték, hogy egy 3,5 milliárd dolláros amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer vásárlásába is beleállnak. Biztos, hogy sok minden volt ott terítéken"

- fogalmazott.

A bejelentés azért lepett meg sok republikánus politikust is, mert a többéves amerikai térségbeli tevékenység eredményét teszi semmissé. Hatalmi vákuumot eredményez, ami pedig éppen azokat a hatalmakat erősíti, amelyeket Washington - más intézkedésekkel - igyekszik gyengíteni.

"Az Egyesült Államok fegyverrel, kiképzéssel igyekszik támogatni az észak-szíriai kurdokat, a terület tehát amerikai bázisként szolgált egy olyan Szíriában, amely Oroszország legfontosabb regionális szövetségese, és Irán eléggé komolyan támogatott.

Ha az amerikaiak kivonulnak, a kurdoknak nem marad már más, mint megtalálni a modus vivendit az oroszokkal és Bassár el-Aszad elnökkel.

A bejelentés után éppen ezért jelentek meg különböző nyilatkozatok a kivonulás határidejéről. Legutóbb az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton Törökországban azt mondta, addig maradnak az amerikai katonák, amíg nem kapnak garanciát Ankarától az észak-szíriai kurdok biztonságára.

Muszáj fejleszteniük a hadseregüket

Egeresi Zoltán azt is elmondta, hogy

geostratégiai szempontból fontos, hogy a török hadsereg - amely létszámában a NATO második legnagyobb hadereje - folyamatosan javítsa, fejlessze fegyverzetét.

A legutóbbi beszerzések és megállapodások közül említette még, hogy Ankara orosz légvédelmi rakétarendszert és több mint 100 amerikai F-35-ös harci gépet is vásárolni tervez.

"Ha megnézzük azt, hogy Törökország közvetlen környezetében az elmúlt 25-30 évben mik történtek - balkáni háborúk, etnikai bizonytalanság, kaukázusi konfliktus, és a közel-keleti szomszédság is enyhén szólva is problémás -, ebből a szempontból egy modernizált török hadsereg mindenképpen az ország érdekeit szolgálja" - összegezte Egeresi Zoltán.

Hozzátette: a folyamatos fejlesztések ellenére a török hadsereg felszereltsége még elmarad a NATO legfejlettebb államainak haderejétől. "Való igaz, hogy a második legnagyobb létszámú hadseregről van szó, közel 400 ezer fővel, de ha azt nézzük, hogy mennyit költ rá Törökország a többi nagyobb tagállamhoz képest, akkor lényegesen alacsonyabb számot kapunk.

Messze megelőzi Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország, és a felszereltségben is elmaradottak a legfejlettebbekhez képest."

Az elmúlt 25 évben Ankara azért jelentős összegeket költött a saját hadiipari létrehozására, így ma már van saját hadihajójuk, harci helikopterük, tankjuk és rakétájuk, azonban a behozatal aránya még most is jelentős - mondta Egeresi Zoltán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hozzátette azonban, hogy

egyes területeken már most is jelentős a török export, ezért is születhetett a közelmúltban egy török-magyar hadiipari megállapodás, amelynek részletei egyelőre nem ismertek.

"Vannak olyan területek a török hadiipar eddigi eredményei között, amikben tudnak olyat mutatni Magyarországnak, amiben a világ élvonalában vannak. Ilyenek például

a drónok, ezek gyártásában a világ öt legjobbja közé tartoznak."

Törökország rendszeresen értékesít saját gyártású haditechnikát, fegyvereket, azonban elsősorban nem a nyugati országokban, hanem Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában - mondta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×