eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik a londoni kormányfői rezidencia előtt 2018. november 14-én, miután kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Theresa May: nem várok azonnali áttörést

Megnyerte a saját pártja által ellene kezdeményezett bizalmi szavazást este Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök, aki az évzáró EU-csúcs brüsszeli helyszínére érkezve ismét kifejtette várakozásait. Megkérdezték arról is, hogy valóban nem ő fogja-e vezetni a kormányzó Konzervatív Pártot a következő nagy-britanniai parlamenti választásokon.

Theresa May szerda délelőtt azzal állt a kamerák elé, hogy harcolni fog a túlélésért, este pedig már azt jelentette be, hogy örül, hogy ismét bizalmat kapott. Theresa May brit kormányfőnek idegtépő szerdája volt; örülhetne, de nem teszi.

A brexit miatt az Európai Unió számára is fontos brit miniszterelnök ellen saját pártja képviselői nyújtottak be bizalmatlansági indítványt, épp amiatt, mert nem tetszett nekik, amit May megbeszélt Brüsszellel, vagyis hogy Észak-Írország sajátos helyzete miatt a szigetország néhány évre vámunióban maradhat az EU-val, annak ellenére, hogy kilép.

A fő hangadó, "keményvonalas" brexitpártiak által végül dűlőre vitt bizalmi vokson May ugyan többséget szerzett - és 200 a 117 ellenében megerősítették a posztján -, de maga is elismerte, hogy pártja megosztott, és azt mondta: odafigyel az eredményre.

A Downing Street-i kormányfői rezidencia hatalmas karácsonyfája előtti győzelmi beszédében aláhúzta:

visszatér a missziójához, a brexit levezényléséhez és az ország egyesítéséhez.

Ellenfelei felé tett gesztusként pedig közölte: 2022-ben már nem kíván újra indulni a kormányfői posztért.

A keményvonalas brexittábor vezéralakja,

Jacob Rees Mogg képviselő viszont azt mondta: elismeri az eredményt, de May jobban tenné, ha meglátogatná a királynőt, hogy benyújtsa lemondását.

A brexit folyamatát majdnem elakasztó bizalmi voks után a brit sajtó különböző beállítottságú médiumai egy dologban egyetértettek: abban, hogy jelentősen meggyengült May pozíciója.

"Leverte a toryk puccsát, de sebet ejtett rajta a lázadás mértéke" - írta a liberális The Guardian. A konzervatív The Telegraph tényszerű szalagcímben számol be a hírről - "May túlélte, de a párt megosztott" -, de a véleménycikkek nem nagyon akarják elfogadni az eredményt: "Kérdések May vezetői képességeiről", "Azt mondta, addig marad, amíg akarják - de elmúlt ez az idő" - írják a brexitpárti konzervatív lap kommentátorai és azt is megjegyzik: May csütörtöki, brüsszeli útján mindössze 10 percet tölthet egyes uniós vezetőkkel.

A két oldal között balanszírozni próbáló BBC pedig azt emelte ki:

bár May ellen most egy évig nem lehet hasonló bizalmatlansági szavazást kérni, az ellene szavazók nagy aránya miatt "igazi csapást" szenvedett el a tekintélye.

"Nincs sima menekülési útvonal sem neki, sem a pártjának, sem nekünk, az állampolgároknak, akik mind utasok vagyunk ebben a tory drámában" - mondta a közszolgálati médium politikai kommentátora.

Mi változott tehát azzal, hogy May talpon maradt? Nem sok:

a brit képviselők még mindig megoszottak a kilépési egyezménnyel szemben. Brüsszel továbbra sem akar engedni az ír határ kérdésében és May, valamint ellenfelei továbbra is a maguk leegyszerűsítő módján tekintenek a brexitre.

A kormányfő szerint "eleget kell tenni annak, amire az emberek szavaztak" - bár egyre világosabb, hogy a brit választópolgárok nem voltak tisztában azzal, mivel jár nekik az unióból való kilépés.

May pártbeli bírálói pedig továbbra is úgy képzelik: a kamionok akkor is szabadon szelhetik át az ír-északír határt, ha Nagy-Britannia kilép a vámunióból.

Ezen kívül

a kormányfőnek még mindig el kell fogadtatnia a brit parlamenttel a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt,

különben fennáll a veszélye, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, kaotikus körülmények között távozik az Európai Unióból jövő tavasszal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×