Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.93
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik a londoni kormányfői rezidencia előtt 2018. november 14-én, miután kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Theresa May: nem várok azonnali áttörést

Megnyerte a saját pártja által ellene kezdeményezett bizalmi szavazást este Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök, aki az évzáró EU-csúcs brüsszeli helyszínére érkezve ismét kifejtette várakozásait. Megkérdezték arról is, hogy valóban nem ő fogja-e vezetni a kormányzó Konzervatív Pártot a következő nagy-britanniai parlamenti választásokon.

Theresa May szerda délelőtt azzal állt a kamerák elé, hogy harcolni fog a túlélésért, este pedig már azt jelentette be, hogy örül, hogy ismét bizalmat kapott. Theresa May brit kormányfőnek idegtépő szerdája volt; örülhetne, de nem teszi.

A brexit miatt az Európai Unió számára is fontos brit miniszterelnök ellen saját pártja képviselői nyújtottak be bizalmatlansági indítványt, épp amiatt, mert nem tetszett nekik, amit May megbeszélt Brüsszellel, vagyis hogy Észak-Írország sajátos helyzete miatt a szigetország néhány évre vámunióban maradhat az EU-val, annak ellenére, hogy kilép.

A fő hangadó, "keményvonalas" brexitpártiak által végül dűlőre vitt bizalmi vokson May ugyan többséget szerzett - és 200 a 117 ellenében megerősítették a posztján -, de maga is elismerte, hogy pártja megosztott, és azt mondta: odafigyel az eredményre.

A Downing Street-i kormányfői rezidencia hatalmas karácsonyfája előtti győzelmi beszédében aláhúzta:

visszatér a missziójához, a brexit levezényléséhez és az ország egyesítéséhez.

Ellenfelei felé tett gesztusként pedig közölte: 2022-ben már nem kíván újra indulni a kormányfői posztért.

A keményvonalas brexittábor vezéralakja,

Jacob Rees Mogg képviselő viszont azt mondta: elismeri az eredményt, de May jobban tenné, ha meglátogatná a királynőt, hogy benyújtsa lemondását.

A brexit folyamatát majdnem elakasztó bizalmi voks után a brit sajtó különböző beállítottságú médiumai egy dologban egyetértettek: abban, hogy jelentősen meggyengült May pozíciója.

"Leverte a toryk puccsát, de sebet ejtett rajta a lázadás mértéke" - írta a liberális The Guardian. A konzervatív The Telegraph tényszerű szalagcímben számol be a hírről - "May túlélte, de a párt megosztott" -, de a véleménycikkek nem nagyon akarják elfogadni az eredményt: "Kérdések May vezetői képességeiről", "Azt mondta, addig marad, amíg akarják - de elmúlt ez az idő" - írják a brexitpárti konzervatív lap kommentátorai és azt is megjegyzik: May csütörtöki, brüsszeli útján mindössze 10 percet tölthet egyes uniós vezetőkkel.

A két oldal között balanszírozni próbáló BBC pedig azt emelte ki:

bár May ellen most egy évig nem lehet hasonló bizalmatlansági szavazást kérni, az ellene szavazók nagy aránya miatt "igazi csapást" szenvedett el a tekintélye.

"Nincs sima menekülési útvonal sem neki, sem a pártjának, sem nekünk, az állampolgároknak, akik mind utasok vagyunk ebben a tory drámában" - mondta a közszolgálati médium politikai kommentátora.

Mi változott tehát azzal, hogy May talpon maradt? Nem sok:

a brit képviselők még mindig megoszottak a kilépési egyezménnyel szemben. Brüsszel továbbra sem akar engedni az ír határ kérdésében és May, valamint ellenfelei továbbra is a maguk leegyszerűsítő módján tekintenek a brexitre.

A kormányfő szerint "eleget kell tenni annak, amire az emberek szavaztak" - bár egyre világosabb, hogy a brit választópolgárok nem voltak tisztában azzal, mivel jár nekik az unióból való kilépés.

May pártbeli bírálói pedig továbbra is úgy képzelik: a kamionok akkor is szabadon szelhetik át az ír-északír határt, ha Nagy-Britannia kilép a vámunióból.

Ezen kívül

a kormányfőnek még mindig el kell fogadtatnia a brit parlamenttel a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt,

különben fennáll a veszélye, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, kaotikus körülmények között távozik az Európai Unióból jövő tavasszal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×