Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök üdvözli egymást az EU-tagországok állam- és kormányfőinek félévzáró csúcstalálkozója kezdetén Brüsszelben 2018. december 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Nincs visszaút, így kell végigvinni a válást a britek és az EU között

Semmiképp nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés - ebben mindenképpen egyetértés volt a maradó tagállamok vezetői között csütörtök késő este a brüsszeli uniós csúcson.

A huszonhetek nyilatkozatukban kiemelték, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges, s nem váltja fel egy jövőbeli egyezmény.

Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy mihamarabb tető alá hozzák az egyezséget a jövőbeli viszonyról

a tervek szerint 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban,

és így egyáltalán ne is legyen szükség erre a megoldásra.

Megerősítették, hogy

a cél a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolat megőrzése az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A bennmaradó tagországok a felkészülés fokozására szólítottak fel a rendezetlen kilépés, az úgynevezett "kemény Brexit" esetére.

Az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának munkavacsoráján a huszonhetek vezetői először meghallgatták Theresa May brit kormányfőt, kérdéseket tettek fel neki - ez közel egy órán át tartott -, majd szűkebb körben folyt tovább az egyeztetés.

Brit kormánytisztviselők szerint

May "politikai és jogi biztosítékokat" kért annak kiküszöbölésére, hogy országa az ír-északír pótmegoldás nyomán esetleg végleg "beleragadjon" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A miniszterelnök rámutatott: a londoni parlamenti többség a rendezett kiválás pártján áll, megfelelő garanciákkal így még lehetséges lenne a kiválási szerződés jóváhagyása.

"Változtatni kell azon a felfogáson, hogy a pótmegoldás valamiképp csapdába ejtheti az Egyesült Királyságot. Amíg ez nem sikerül, addig

az egyezményünk veszélyben van"

- mondta.

"Az elmúlt két év során remélem sikerült bizonyítanom, hogy bízhatnak bennem, hogy

azt teszem, ami helyes, attól függetlenül, hogy az politikailag mennyire nehéz számomra"

- tette hozzá May névtelenül nyilatkozó illetékesek szerint.

Juncker, Merkel

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a brüsszeli testület december 19-én közzétesz egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal. Az Európai Bizottság fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a "kemény Brexitre", ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel - jelentette ki a brüsszeli EU-csúcson. Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Juncker arról számolt be, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal. Röviden érintette emellett a 2021-2027 közötti költségvetési keret kérdését, s elmondta, a jövő év őszét tűzték ki céldátumnak a tagállamok közötti megegyezésre.

Az Európai Unió az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszűnésén dolgozik, de fel kell készülni a megállapodás elmaradására is - jelentette ki Angela Merkel német kancellár péntekre virradóra. Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. "Olyan jövőbeli kapcsolatot akarunk, amelyben mindkét fél szabadon fejlődhet" - fogalmazott a kancellár.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×