Orbén Viktor szerint a brüsszeli csúcs békésnek indult, joviális tanácskozásnak tűnt, de viharosra sikeredett, mert Magyarországot a migráció kapcsán több ország is megtámadta, és egy utolsó akciót vezettek annak érdekében, hogy azokat a célokat, amelyekkel a migránsokat be tudják hozni az Európai Unióba, most áterőszakolják a miniszterelnökök tanácsülésén.
"Azért mondom hogy utolsó kísérlet, mert hamarosan európai választások lesznek, és a dalnak vége lesz"
- fogalmazott a miniszterelnök.
Mint mondta, most még volt egy nagy támadás: több pénzt, több jogot a migránsoknak, és visszaszorítani azokat az országokat, amelyek nem kérnek a migrációból.
Ezt a támadást viharos körülmények között sikerült visszavernünk, a tanácskozás még folytatódik - tette hozzá Orbán Viktor.
Brexit: nem tárgyalják újra a szerződést
A brüsszeli csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájának egyébként a brexit tűnik. A bennmaradó európai uniós tagállamok vezetői hangsúlyozták, hogy semmiképp nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés.
A huszonhetek nyilatkozatukban kiemelték, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges.
Angela Merkel: fel kell készülni a kemény brexitre
A német kancellár a brüsszeli csúcson úgy fogalmazott, hogy noha az Európai Unió az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszűnésén dolgozik, fel kell készülni a megállapodás elmaradására is. Angela Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. "Olyan jövőbeli kapcsolatot akarunk, amelyben mindkét fél szabadon fejlődhet" - fogalmazott a kancellár.
Ezt erősítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a testület fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a "kemény Brexitre", mert számolni kell minden forgatókönyvvel.
Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy
december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.
Röviden érintette emellett a 2021-2027 közötti költségvetési keret kérdését, s elmondta, a jövő év őszét tűzték ki céldátumnak a tagállamok közötti megegyezésre.
Theresa May szilárdabb biztosítékokat vár
Közben a brit kormányfő üdvözölte az unióban maradó tagországok nyilatkozatát az ír-északír tartalékmegoldásról, de nem tartja azt elegendőnek. Theresa May hangsúlyozta: a csütörtökön elfogadott nyilatkozat az eddigi legegyértelműbb a 27-ek részéről, amelyben kijelentik: szándékukban áll gyorsan kidolgozni egy újabb megállapodást az átmeneti időszakban, hogy egyáltalán ne legyen szükség az ír-északír kemény határok visszaállításának megakadályozását célzó pótmegoldás aktiválására. A brit kormányfő ugyanakkor kijelentette: ennél is szilárdabb biztosítékokat vár.
"Kristálytiszta voltam a tartalékmegoldással kapcsolatos garanciákat illetően. Mindkét félnek érdeke a megállapodás, míg a rendezetlen brexit senkinek nem jó"
- fogalmazott a politikus, aki normálisnak nevezte, hogy a vége felé egyre keményebbek az ehhez hasonló tárgyalások. Theresa May szerint jogilag kötelező érvényű a huszonhetek elfogadott zárónyilatkozata.
Rendkívüli, brexit-ügyi uniós csúccsal indulhat 2019
A brüsszeli csúcstalálkozó második napján tett nyilatkozatokból az derül ki, hogy már januárban összehívhatnak egy ilyen tanácskozást. Mások mellett Sebastian Kurz osztrák kancellár és Andrej Plenkovic horvát kormányfő is lehetségesnek nevezte, hogy szükség esetén ismét összeülnek januárban.
Mint Andrej Plenkovic elmondta, nem állapodtak meg előző nap semmi ilyesmiről, de ha a brit kormány teljesen világossá teszi, hogy milyen segítségre lenne szüksége a brexit-megállapodás londoni ratifikációjához, akkor összehívhatnak egy újabb találkozót. Klaus Iohannis román elnök más véleményen van, mint mondta, ő nem számít januári EU-csúcsra.