eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Theresa May biztosítékokat kér az EU-tól

A brit kormány biztosítékokat akar kapni az Európai Uniótól arra, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás csak átmeneti időre alkalmazható - mondta kedden a brit miniszterelnök.

Theresa May ugyanakkor cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-frakciója összegyűjtötte a szükséges számú képviselői beadványt az ellene tervezett bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséhez.

May a nap folyamán Hágában Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Berlinben Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás nagy-britanniai parlamenti elfogadtatásának problémáiról, este pedig Brüsszelbe érkezett, hogy az egyezménnyel kapcsolatos súlyos brit politikai aggályokat az EU vezetőivel is megvitassa.

A BBC televíziónak Brüsszelben nyilatkozva kedd este kijelentette: tárgyalásain "eltökéltséget" tapasztalt a felmerült problémák kezelésére. Hozzátette: a brexit-megállapodás legvitatottabb eleme, a backstop, vagyis az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás szükséges garanciákat nyújt, elsősorban Észak-Írország számára.

Theresa May megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy nem érhető el az Európai Unióval olyan megállapodás, amely nem tartalmazza e backstop-opciót.

A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy

London nem akarja alkalmazni e tartalékmegoldást, de ha mégis szükségessé válna életbe léptetése, a brit kormány biztos akar lenni abban, hogy a megoldás csak átmeneti lehet.

Theresa May kijelentette: mostani utazásának célja az, hogy erre biztosítékokat kapjon az Európai Unió vezetőitől.

A tartalékmegoldás lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lép életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, 2020 december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország 499 kilométeres határán.

Ez a határ az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára lesz, mivel London az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni.

A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora és a legnagyobb északír britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú - a kisebbségben kormányzó konzervatívokat kívülről támogató - Demokratikus Unionista Párt (DUP) súlyosan bírálja a kilépési megállapodásban foglalt backstop-opciót, azzal az érvvel, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság véglegesen "beragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap elhalasztotta a voksolást (az új határidő január 21.), éppen azért, mert a backstop-megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexit-egyezmény elfogadtatása.

A keményvonalas tory Brexit-tábor a megállapodással szembeni ellenérzései miatt már hetek óta szervezi a bizalmatlansági indítványt Theresa May ellen.

A kedd esti BBC-interjúban azonban a brit kormányfő kétszer is nemmel válaszolt arra a megismételt riporteri kérdésre, hogy tudomása szerint összegyűlt-e az ehhez szükséges számú képviselői beadvány.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a May elleni bizalmatlansági szavazás kiírásához az kell, hogy ezt az alsóházi tory frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - kezdeményezze. Kedd este elterjedtek olyan értesülések Londonban, hogy összegyűlt a szükséges számú beadvány, de ezt hivatalos források nem erősítették meg.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×