Theresa May ugyanakkor cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-frakciója összegyűjtötte a szükséges számú képviselői beadványt az ellene tervezett bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséhez.
May a nap folyamán Hágában Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Berlinben Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás nagy-britanniai parlamenti elfogadtatásának problémáiról, este pedig Brüsszelbe érkezett, hogy az egyezménnyel kapcsolatos súlyos brit politikai aggályokat az EU vezetőivel is megvitassa.
A BBC televíziónak Brüsszelben nyilatkozva kedd este kijelentette: tárgyalásain "eltökéltséget" tapasztalt a felmerült problémák kezelésére. Hozzátette: a brexit-megállapodás legvitatottabb eleme, a backstop, vagyis az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás szükséges garanciákat nyújt, elsősorban Észak-Írország számára.
Theresa May megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy nem érhető el az Európai Unióval olyan megállapodás, amely nem tartalmazza e backstop-opciót.
A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy
London nem akarja alkalmazni e tartalékmegoldást, de ha mégis szükségessé válna életbe léptetése, a brit kormány biztos akar lenni abban, hogy a megoldás csak átmeneti lehet.
Theresa May kijelentette: mostani utazásának célja az, hogy erre biztosítékokat kapjon az Európai Unió vezetőitől.
A tartalékmegoldás lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lép életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, 2020 december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország 499 kilométeres határán.
Ez a határ az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára lesz, mivel London az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni.
A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora és a legnagyobb északír britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú - a kisebbségben kormányzó konzervatívokat kívülről támogató - Demokratikus Unionista Párt (DUP) súlyosan bírálja a kilépési megállapodásban foglalt backstop-opciót, azzal az érvvel, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság véglegesen "beragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap elhalasztotta a voksolást (az új határidő január 21.), éppen azért, mert a backstop-megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexit-egyezmény elfogadtatása.
A keményvonalas tory Brexit-tábor a megállapodással szembeni ellenérzései miatt már hetek óta szervezi a bizalmatlansági indítványt Theresa May ellen.
A kedd esti BBC-interjúban azonban a brit kormányfő kétszer is nemmel válaszolt arra a megismételt riporteri kérdésre, hogy tudomása szerint összegyűlt-e az ehhez szükséges számú képviselői beadvány.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a May elleni bizalmatlansági szavazás kiírásához az kell, hogy ezt az alsóházi tory frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - kezdeményezze. Kedd este elterjedtek olyan értesülések Londonban, hogy összegyűlt a szükséges számú beadvány, de ezt hivatalos források nem erősítették meg.