Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.23
bux:
0
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Moszkva, 2017. február 21.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Margot Wallström svéd külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Moszkvában 2017. február 21-én. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: Szergej Csirikov

Továbbra sincs közös nevezőn Berlin és Moszkva

Az orosz és a német külügyminiszter berlini tárgyalásán semmi közeledés sem mutatkozott a szíriai polgárháború kérdésében. Míg Szergej Lavrov a terroristák utolsó tűzfészkének könyörtelen felszámolása mellett szállt síkra, Heiko Maas arra ösztönözte vendégét, hogy Moszkva vesse latba tekintélyét egy újabb humanitárius katasztrófa elkerülésére Idlib térségében. Ugyanis minden jel arra mutat, hogy a damaszkuszi kormány – orosz katonai támogatással - minden erejének bevetésére készül a török határ közelében még a felkelők kezén lévő Idlib bevételére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Német-Orosz Fórum megalapításának 25. évfordulójára érkezett Berlinbe. A vendégek előtt hangsúlyozta, hogy Moszkva feltételek nélkül készen áll a párbeszéd felújítására az Európai Unióval.

Az orosz tárcavezető úgy vélte, hogy hazája és az Európai Unió együttműködésre ítéltetett a közös eurázsiai otthonban, ezért Moszkva továbbra is híve a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezet megvalósításának, azonban az EU részéről régikeletű történelmi fóbiák akadályozzák a pragmatikus intézkedéseket és ezen sürgősen változtatni kell.

Lavrov szerint az orosz kormány szívesen látná, ha az Európai Unióban Németország kezdeményező szerepet vállalna a kelet-nyugati közeledésben.

A külügyminiszter egy hónappal Vlagyimir Putyin elnök után látogatott Berlinbe. A kancellár már akkor felsorolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a berlini kormány vállalná a hídépítő szerepet. Eddig azonban a jelek szerint még Moszkva kardcsörtető politikája sem lett csendesebb, alighanem ezért is utazott Angela Merkel az orosz külügyminiszter látogatásának idején Litvánia fővárosába Vilniusba, ahol a Nyugat támogatásáról biztosította mindhárom balti országot.

A német és az orosz külügyminiszter berlini tárgyalásán központi helyen szerepelt a szíriai polgárháború ügye. Szergej Lavrov közölte, hogy a török határ közelében fekvő Idlib térségében végső csapást kell mérni a terrorista fegyveresekre, de leszögezte, hogy a moszkvai kormány a polgári lakosság érdekében minden harci cselekménynél teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.

Heiko Maas válaszában kifejtette, hogy ha a felek tartják magukat a nemzetközi joghoz és semmi esetre sem vetnek be vegyi fegyvereket, elkerülhető lesz a humanitárius katasztrófa Idlib körzetében, ezért arra szólította fel tárgyalópartnerét, hogy Moszkva tegyen meg mindent újabb tömeges vérontás megakadályozására.

A megbeszéléseket követően a német külügyminiszter azonban sajnálattal állapította meg, hogy a szíriai polgárháborút illetően nem sikerült közös nevezőre jutni, ami a diplomáciai nyelvén azt jelenti, hogy továbbra is alapvető a véleménykülönbség Berlin és Moszkva között.

Címlapról ajánljuk
„Három hét alatt” – Elkészült az uniós pénzek érkezését lehetővé tévő törvényhegy
Poszt

„Három hét alatt” – Elkészült az uniós pénzek érkezését lehetővé tévő törvényhegy

Történelmi jelentőségű törvénycsomag az Országgyűlésben – jelentette be Magyar Péter kedd este a Facebook-oldalán közzétett videóban annak kapcsán, a kormány benyújtotta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

Elemző: így szegényednek el a magyar nyugdíjasok

Magyarországon 2012 óta a nyugdíjasok relatív elszegényedése figyelhető meg – áll a Gazdaságkutató Intézet elemzésében. A tendencia részleteiről és az új kormány javaslatáról Stix Eriket, a GKI kutatóját kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Az Egyesült Államokban már nem csak elmélet a fiskális dominancia

Az Egyesült Államokban már nem csak elmélet a fiskális dominancia

A Fed függetlenségéről szóló vita valójában nem elsősorban Jerome Powellről, Kevin Warshról vagy a következő kamatdöntésről szól. A háttérben egy sokkal jelentősebb történet körvonalazódik: az amerikai államadósság mérete és finanszírozási igénye egyre inkább meghatározza, milyen mozgástere marad a monetáris politikának. Az ennek jövőjét feltérképező háromrészes cikksorozata első részében Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetője azt mutatja be, miért került az Egyesült Államok közelebb a fiskális dominancia világához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×