A döntés értelmében a jegybanki alapkamat 6,25 százalék maradt, a kamatfolyosó két széle sem változott.

A májusi kamatdöntés során a monetáris tanács két döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlanul, 6,25 százalékos szinten tartását és az alapkamat 25 bázispontos, 6,00 százalékra történő mérséklését.

Az alapkamat változatlanul tartását 10 tanácstag támogatta, Gottfried Péter az alapkamat 6,00 százalékra csökkentésére voksolt a jegyzőkönyv szerint.

A döntéshozók között egyetértés volt abban, hogy a monetáris politika kiszámíthatóságának megőrzése növeli a jegybanki mozgásteret és elősegíti az árstabilitás elérését. Emellett hangsúlyozták, hogy a bizonytalan környezetben szükséges minél több információ arról, hogy a kedvező folyamatok tartósak maradnak-e.

A kamatcsökkentés melletti érvként hangzott el a vártnál kedvezőbb inflációs alapfolyamatok, a régiós összevetésben magas hazai reálkamat, illetve az alacsonyabb kockázati felárak inflációs kilátásokra gyakorolt hatása.

A tanács kiemelte: továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, emellett megerősítette elkötelezettségét az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. Közölték, hogy továbbra is az inflációs kilátásokra gyakorolt hatásuk szempontjából értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat és a pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a kockázati felár csökkenésének tartósságát, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten döntenek az alapkamat mértékéről.

A tanács szerint a hazai inflációs kilátásokra felfelé mutató kockázatot jelentenek a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az ezekből, illetve a csapadékszegény időjárásból fakadó, várhatóan emelkedő mezőgazdasági árak. Inflációt mérséklő tényezőként a tanácstagok a hazai kockázati felárak csökkenését és a forint erősödését említették. Emellett egyes döntéshozók megjegyezték, hogy a szabályozott üzemanyagárakra és az árréskorlátozásokra vonatkozó kormányzati döntések is módosíthatják az infláció lefutását.

A jegyzőkönyvben felhívták a figyelmet, hogy a hazai kockázati felárak jelentős mérséklődésével együtt az állampapírpiaci hozamok csökkentek és a forint is erősödött az euróval szemben, a folyamatok tartóssága azonban kérdéses. A döntéshozók szerint ez többek között az uniós forrásokkal, az euróbevezetésre vonatkozó várakozásokkal és a költségvetési politikával kapcsolatos fejleményektől függ. Többen rámutattak: a kormány gazdaságpolitikai programjának több részlete még nem ismert, valamint a program költségvetésre gyakorolt hatása sem.

Több döntéshozó kiemelte, hogy a következő időszakban beérkező adatok és információk ismeretében a júniusi Inflációs jelentés már nagyobb bizonyossággal értékelheti a makrogazdasági és inflációs kilátásokat – írták.

Az MNB Monetáris Tanácsa az előző, áprilisi kamatdöntő ülésén sem módosította az alapkamatot. Változtatás utoljára februárban volt, akkor 25 bázisponttal csökkentették az alapkamatot és a kamatfolyosó két szélét.

A következő kamatdöntő ülést június 23-án tartják.