Az átlagnyugdíj összege 261 843 forint volt 2026 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A nyugdíjasok közel fele azonban továbbra is 200 ezer forint alatti összegből él.

A Gazdaságkutató Intézet kutatója elmondta:

2012 óta a nyugdíjak reálértéke csak 33 százalékkal emelkedett, míg a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek, emiatt a nyugdíjak átlagkereset arányában 73 százalékról 50 százalékra estek vissza,

tehát ez az olló majdnem másfélszeresével nőtt.

Stix Erik arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány nyugdíjszervezete a jelenlegi helyzetében kivéreztetettnek tűnő költségvetésre nézve jelentős hatásokkal járna.

„Maga a sávos nyugdíjemelés, illetve a minimumnak a 120 ezerre emelése, ami a legkiszolgáltatottabbakat érinti, ez évi 110 milliárd forint többletkiadást jelentene a számításaink szerint” – mondta a kutató. Ennél viszont jóval nagyobb kiadás maga a SZÉP kártyajuttatás, ez viszont egy jóval jelentősebb összeg, 330 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek évente.

A magyar nyugdíjak az uniós átlagnak 37 százalékán állnak,

tehát jóval az alatt vannak. Jóval reálisabb, ha a közép-kelet-európai országokhoz hasonlítunk, kifejezetten a 2004 után csatlakozott országokhoz, itt látható egy nagyon nagy elválás a nyugat és kelet-európai országok között – tette hozzá Stix Erik.

„Magyarország viszont ebben a mezőnyben is elkezdett lemaradni. Míg 2012-ben hátulról a 7. helyen voltunk, addig 2025-re már a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik hazánk az Unióban. Egyedül Horvátország, Szlovákia és Bulgária marad mögöttünk, míg a balti államok, Románia és Lengyelország is megelőzött minket 2012-höz képest” – fogalmazott a kutató.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.