Habár nem kedvelik különösebben egymást, Angela Merkel német kancellár Donald Trump amerikai elnökkel egyetértésben további büntető intézkedéseket akar elfogadtatni az atomfegyverekkel és rakétákkal fenyegetőző Észak-Koreával szemben.
Merkel nemcsak Trumppal, de Mun Dzsein dél-koreai elnökkel is beszélt és egyetértettek abban, hogy „a nemzetközi közösségnek gyorsan további szankciókat kell elfogadnia”.
Vlagyimir Putyin szerint ez azonban csak katasztrófához és az észak-koreai nép további szenvedéséhez vezethet, miközben a rezsim marad a helyén.
Putyin elnök a feltörekvő államok úgynevezett BRIC-csoportja pekingi csúcstalálkozójának zárónapján beszélt és ahogy fogalmazott,
„az Észak-Korea körüli hisztéria fokozása globális katasztrófát okozhat”.
A világtól elzárt diktatúra vasárnap tesztelt egy olyan hidrogénbombát, amelynek hatóereje ötször nagyobb a II. világháború végén Hirosimában pusztítást végző amerikai atombombáénál.
Az ország elleni eddig szankciók nem vezettek eredményre és hírek szerint Phenjan újabb rakétakísérletre is készül, annak ellenére, hogy déli szomszédja a határok közelében rendezett hadgyakorlatokkal akarja elriasztani ettől.
Meg nem erősített hírszerzési jelentések szerint az északiak hétfőn kezdtek átmozgatni egy rakétát az ország nyugati partvidékére.
Merkel kancellár retorikáját az is befolyásolja, hogy javában folyik a német választási kampány és a német szövetségi kormány feje tapasztalt nemzetközi vezetőnek próbálja mutatni magát, szociáldemokrata kihívójával, Martin Schultz-al szemben.
Az ukrajnai konfliktus miatt a nyugatiak által szintén szankciókkal sújtott orosz elnök közben „zsákutcának és érzéketlen megoldásnak” nevezte a további szankciókat.
Az iraki és líbiai beavatkozásokra utalva azt mondta: ezek arról győzték meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, hogy atomfegyverekre van szüksége a túléléshez. „Inkább esznek majd füvet, mint hogy feladják a programot, ha nem érzik biztonságban magukat” –fogalmazott.
Dél-Korea – amelynek elnöke korábban békülékeny hangot ütött meg Phenjannal szemben, de amelyet Trump amerikai elnök nyilvánosan és élesen bírált – közben nem zárta ki, hogy amerikai taktikai atomfegyverek telepítését engedélyezheti a területén. Szöul ezt a lehetőséget a 90-es évek óta ellenezte.