Az amerikai elnök Brüsszelben arra próbálja rávenni őket, hogy költsenek jóval többet a honvédelemre. Trumpot tüntetők fogadták és sűrű programjának részeként délelőtt EU-vezetőkkel is találkozik.

Megválasztása előtt és után sem lehetett sok jót hallani Donald Trumptól az európai biztonság és jólét két pilléréről, a NATO-ról és az Európai Unióról.

A Moszkvával való titkos összejátszással vádolt amerikai elnök ugyan katonai értelemben egyetlen barátságos lépést sem tett az oroszok felé, de egy időben „idejétmúltnak” nevezte az Észak-Atlanti szövetséget.

Most inkább azt hangsúlyozza, hogy a tagoknak ki kell venni részüket a közös védelemből, azaz: nyúljanak mélyebben a pénztárcájukba és fordítsák GDP-jük két százalékát a hadseregre.

Trump kemény hangnemet ígért a NATO-csúcs előtt és külügyminisztere, Rex Tillerson így fogalmazta meg udvariasabban az érveit: „az amerikai nép sokat tesz az Önök biztonságáért és a közös biztonságért. Önöknek is eleget kell tenni ezért.”

A brüsszeli csúcson várhatóan elfogadják azt az amerikai tervet, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a dzsihadista erők, főként az Iszlám Állammal szembeni harcban és csatlakozzon az amerikai vezetésű koalícióhoz. Mint a BBC megjegyzi, Németország és Franciaország számára ez inkább jelképes lépés és sok tagállam attól tart, hogy a szövetség leragad a Közel-Keleten, vagy káoszt hagy maga után, hasonlóan ahhoz, ami Irakban vagy Líbiában történt.

Az elnök napirendjébe sok találkozót és kevés, a sajtó számára kérdésfelvetési lehetőséget adó eseményt zsúfoltak be. Rómából érkezve – ahol udvarias beszélgetést folytatott a pápával – Brüsszelben találkozott a belga királyi párral.

Miközben a fő napirendi pont számára a NATO-csúcs, délelőtt talált magának időt, hogy bemutatkozzon az Európai Unió vezetőinél is. Jean-Claude Juncker, a Brüsszeli Bizottság elnöke korábban azt mondta a Brexitet lelkesen támogató és az EU értelmét kétségbe vonó Trumpról, hogy két évet kell majd elvesztegetnie azzal, hogy „oktassa a világról, amit nem ismer”.

Trump emellett Emmanuel Macron új francia elnök szemébe is nézhet, aki megválasztása után élesen bírálta hozzáállását a klímaváltozáshoz és Franciaországba hívta az amerikai éghajlatváltozás-kutatókat. Macron azt akarja elérni, hogy Trump ne léptesse ki Amerikát a párizsi klímaegyezményről, de mint a Fehér Ház közölte: a végső döntés még várat magára.

Brüsszelben 6000 tüntető tiltakozott az elnöki vizit ellen. A demonstrálók „Trumpnak nincs Isten hozta” és néhány vulgárisabb szójátékból álló táblával vonultak fel, arra válaszul, hogy Trump korábban „pokoli luknak” nevezte a belga fővárost, amelynek egyik negyedében terroristák terveztek több merényletet.