Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
321.55
bux:
133401.48
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hetekkel a német választások előtt egyéves csúcson az AfD támogatottsága

Megörvendeztette a radikális jobboldali pártot a YouGov tekintélyes közvélemény-kutató intézet. Idei első felmérése szerint a párt támogatottsága immár 21 százalékos, ami 2 százalékos pluszt jelent a tavaly decemberi népszerűségéhez képest. Legutóbb egy évvel ezelőtt, tavaly januárban mértek 21 százalékot a párt esetében.

A mostani felmérés jelzi, hogyan szerepelnének a pártok, amennyiben az előre hozott választásokat nem a kitűzött időpontban, február 23-án, hanem most vasárnap, azaz hat héttel korábban rendeznék.

Az AfD erősödése jelzésértékű abból kiindulva is, hogy a többi parlamenti párt szinte teljes mértékben „kiközösítette”, és tartományi szinten sem hajlandó koalícióra lépni vele.

Bebizonyosodott mindez a szeptemberi – Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartott – választásokon, amelyeken a párt – elsősorban Türingiában – az élen végzett, de mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták elutasították az esetleges kormányzati együttműködést.

A YouGov felmérése ugyanakkor alátámasztotta azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a február 23-i választások győztese minden bizonnyal az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU lesz. A Friedrich Merz kancellárjelölt által vezetett konzervatívok támogatottsága 29 százalékos, egy százalékkal kisebb, mint tavaly decemberben volt.

A negatív tendencia teljesen egyértelmű az immár megbukott kormánypárt, az Olaf Scholz még hivatalban lévő kancellár vezette SPD esetében. A párt a szavazatok 16 százalékára számíthat, eszerint támogatottsága az egy hónappal ezelőttihez képest 2 százalékkal csökkent. Ráadásul a YouGov által megkérdezettek több mint a fele határozottan amellett foglalt állást, hogy

a párt kisebb partnerként se vegyen részt a választások utáni koalícióban.

A válaszadók 46 százaléka volt azon a véleményen, hogy elsősorban az SPD felelős a német gazdasági válságért.

A felmérés szerint az SPD kormánykoalíciós partnerei közül a Zöldek Pártja 1 százalékot erősödött, és jelenleg 14 százalékon áll. Ugyanakkor a három évig tartó kormányzati szövetséget gyakorlatilag felmondó liberális FDP változatlanul a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb határán „egyensúlyoz”.

Biztos bejutó viszont az év elején alakult új baloldali párt, a BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség). Az egykori NDK-s hagyományokkal rendelkező Baloldal Pártja (Die Linke) viszont alighanem kénytelen lesz búcsút mondani a Bundestagnak.

A felmérésből kitűnt az is, hogy tíz közül négy megkérdezett aggodalommal tekint az ország politikai, illetve gazdasági jövőjére.

Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint leginkább a gazdaság helyzete foglalkoztatja a választókat, míg a menekültkérdés, illetve az illegális bevándorlás a második helyen áll. Az energia-, illetve a klímapolitikát, továbbá az árak és a bérek, valamint a nyugdíjak alakulását ugyancsak a legfontosabb kérdésesek között említik. Az ukrajnai orosz háború „mindössze” 8 százalékukat foglalkoztatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Egyműszakos működésre áll vissza a mecédes magyarországi szupergyára

Egyműszakos működésre áll vissza a mecédes magyarországi szupergyára

Úgy tűnik, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában egyszerre zajlik nagyszabású beruházás és látványos termelés-visszafogás, miközben a vállalat és a kormány továbbra is sikertörténetként kommunikálja a fejlesztéseket. Az ellentmondásos helyzetre az ad okot, hogy a 24.hu információi szerint az üzem egyes területein 2026 elején egyműszakos munkarendre álltak át, ami a dolgozók tapasztalatai szerint jelentős kapacitáscsökkenést takar, noha a hivatalos kommunikáció ezt átmeneti, technológiai okokkal magyarázza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×