Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Jó zsaru, rossz zsaru szereposztásban préseli Moszkvát a Nyugat

A Trump-kormányzat továbbra is frontálisan szembemegy Moszkvával, miközben egyes szövetségesei megakadályozták, hogy újabb szankciókat vezessenek be a szíriai rezsim támogatásával vádolt Oroszországgal szemben. A Fehér Ház szerint Moszkva el akarja tussolni a múlt heti vegyifegyver-támadás tényeit.

Non-stop nyilatkozatháború folyik Moszkva és a Nyugat között, miközben utóbbiak körében Németország és Olaszország játssza a jó zsarut, Amerika és Nagy-Britannia pedig a rosszat.

A cél, hogy az oroszok leállítsák az Aszad-rezsim támogatását.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter – aki egyszer még érdemrendet is kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől – pénteki, moszkvai tárgyalásai idején azzal vádolták meg az oroszokat, hogy az Aszad-kormányt védve megpróbálják eltussolni, mi is történt egy lázadó város elleni, múlt heti vegyifegyver-támadás idején.

Az orosz álláspont az, hogy a kormányerők egy lázadó fegyverraktárt támadtak és az onnan felszabaduló mérges gáz ölt meg több tucat polgári lakost.

Miközben a G7-es külügyminiszteri csúcson Olaszország és Németország megakadályozta, hogy újabb szankciókkal sújtsák Oroszországot, a Moszkvára történő nyomásgyakorlás részeként név nélkül nyilatkozó

fehérházi illetékesek azt sugallták: az oroszok bűnössége tudatában is védik az Aszad-rezsimet.

Jó zsaru, rossz zsaru szereposztásban préseli Moszkvát a Nyugat

„Világos, hogy el akarják tussolni, mi történt” – mondta egy név nélkül nyilatkozó elnöki beosztott.

Nikki Haley, amerikai ENSZ nagykövet még tovább ment és azt mondta: az oroszok már a vegyifegyver-támadás előkészületeiről is tudtak, mert „nem voltak meglepve és gyorsan védekeztek”.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter most azzal az üzenettel ment Moszkvába: Oroszország „arcát mentve” még visszaléphet a szalonképtelen Aszaddal való szövetségtől.

A hivatalos orosz nyilatkozatok azonban a héten arról szóltak, hogy

Moszkva nem hajol meg a nyomás előtt.

Putyin orosz elnök azt állította, hogy a lázadók vegyifegyver-támadásokat készítenek elő például Damaszkusz egyes kerületei ellen. Ezeket az akciókat aztán a kormányra kenik majd, hogy újabb amerikai csapásokat provokáljanak ki.

Egy oldalvágással pedig emlékeztetett a 2003-as iraki inváziót megelőző, a tömegpusztító fegyverek meglétéről szóló, de hamisnak bizonyult nyugati vádakra.

„Orosz dezinformációs kampány” – volt erre a válasz a Fehér Házból.

Oroszországban azonban vannak olyanok is, akik lehetőséget látnak Trump aktívabb szíriai politikájában.

„Moszkva azért ment Szíriába, hogy jó feltételeket teremtsen a Nyugattal való párbeszéd helyreállításához, de a szíriai rezsim foglyává vált. Most viszont minimális tekintélyvesztéssel visszavonulhat” – írta a Vedomosztyi című gazdasági lapban a Moszkvai Közgazdasági Egyetem oktatója, Leonyid Iszajev.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×