Berlinben a kormány javaslatára módosították az adatvédelmi törvényt és így szabaddá vált az út a kamerák szélesebb körű alkalmazására a biztonság erősítése érdekében. Ennek értelmében buszokon, vonatokon, sportlétesítményekben, gépkocsiparkolókban valamint bevásárlóközpontokban és közhasználatú magánterületeken térfigyelő rendszert létesítenek.

Németország federatív államrendszeréből kifolyólag a terv megvalósításához szükséges az egyes tartományok adatvédelmi hivatalának engedélye is, amelyek azonban a jövőben elsősorban

az emberi élet, az egészség, valamint a szabadság védelme

alapján hozzák meg döntésüket.

A törvénymódosítás kiterjed arra is, hogy a rendőrök az egyenruhájukon szükség esetén úgynevezett testkamerát hordhassanak a velük szemben alkalmazott esetleges erőszak rögzítésére, valamint a törvénysértőkkel szemben történő fellépésük igazolására.

A kormány azt követően dolgozta ki az intézkedéstervezetet, hogy tavaly nyáron egy szíriai menekült felrobbantotta magát egy fesztivál közelében és 15 személyt – részben súlyosan – megsebesített. Néhány nappal a merénylet előtt a müncheni Olimpia bevásárlóközpontban egy 18 éves iráni származású fiú 9 embert agyonlőtt, majd végzett önmagával is.

A berlini törvényhozásban az ellenzék ostorozta a törvénymódosítást, azzal érvelve, hogy a térfigyelő kamerák rendszeresítése alig szolgálta a közbiztonság javulását, viszont az adatvédelem csorbításával veszélyezteti az alapvető jogok érvényesülését.

Ez a bírálat egyre kevesebb visszhangra talál a lakosság körében, amelyet mind jobban nyugtalanít a terrorveszély. Jó példa volt erre az esseni bevásárlóközpont szombaton történt gyors kiürítése, majd lezárása, amit az tett szükségessé, hogy egy Szíriába távozott szalafista férfi az Iszlám Állam nevű terrorcsoport nevében követőit öngyilkos merénylet elkövetésére szólította fel. A robbantást sikerült időben megelőzni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!