Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Egyesíthetik a magyar és a szlovák kvótapert

A luxembourgi Európai Bíróságon egyesíthetik a magyar és a szlovák kvótapert. A szlovák álláspont szerint a perösszevonás természetes bírósági eljárás, s nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíróság bármely ország javára dönt. A tárgyalást az ügyben 2017 első negyedében tűzheti ki a bíróság, a döntésre, az ítélet kihirdetésére csak ezután várható.

„Javult a migrációs helyzet, és okultunk belőle” – jelentette ki Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter. Hozzátette, az Európai Unió már nincs pánikban, mint 2015-ben, a migrációs válság idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európai országok figyelmeztettek, hogy a bevándorlás okait kell felszámolni, és a művileg kialakított kvóták nem működőképesek. Szlovákia ezért még 2015 végén beadvánnyal fordult a luxembourgi Európai Bírósághoz az Európai Tanács 1601. számú határozata miatt. A rendelkezés szerint a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket.

Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan azt kéri, hogy a bíróság vizsgálja meg a kötelező betelepítési kvótákat. A két ország kérelmét most egyesíteni szeretné az Európai Bíróság.

A szlovák külügyminisztérium ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatott, a kvótaper összevonását nem Szlovákia kezdeményezte, ezt a lépést a bíróság önállóan hozhatja meg. Az igazságügyi minisztérium által kiadott közleményben pedig az áll, a szóbeli megállapodás már megszületett arról, hogy Szlovákia és Magyarország ügyét egyesítik Luxembourgban, ez azonban nem számít egyedi esetnek, és egyik ország esélyeit sem növelik, hogy a számukra megfelelő döntés szülessen. A szlovák igazságügyi tárcát a luxembourgi bíróság egyelőre nem tájékoztatta arról, mikor lesz a kvótaper tárgyalása. Döntés előreláthatólag ez év második felében születhet az ügyben.

 A szlovák külügyminiszter szerint Európában ma már a migrációt kiváltó okok gyökereivel foglalkoznak, ebből kifolyólag jobb a hangulat az unióban, de még nincs megoldva a probléma. Miroslav Lajčák szerint a menekültválságot globális jelenségként kell kezelni, örül neki, hogy az ENSZ is foglalkozik vele, és szeretné, ha közvetlenebb kapcsolat alakulna ki az EU és az ENSZ között.

 A pozsonyi kabinet a héten arról döntött, hogy szlovák katonai rendőrök teljesíthetnek szolgálatot augusztustól az Európába tartó menekülthullám és illegális embercsempészet megfékezésére létrehozott katonai művelet keretében a Földközi-tenger partján. Szlovákia legfeljebb 10 katonai rendőr kiküldését tervezi, akik két váltásban hat hónapig teljesítenek majd szolgálatot.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×