eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Ki lesz a befutó Franciaországban?

Kilenc politikus jelentkezett be a francia szocialisták által szervezett elnökjelölt-állító választásra, közülük kell a kérdés iránt érdeklődő szavazóknak kiválasztaniuk a januárban megtartandó kétfordulós voksoláson, hogy ki induljon a jövő májusi elnökválasztásokon.

Az elnök-aspiránsok közül a legismertebb politikusnak Manuel Valls volt miniszterelnök számít, aki december 6-án mondott le posztjáról, hogy teljes energiájával az előválasztási kampányra tudjon koncentrálni. A baloldal Sarkozyjeként is emlegetett 54 éves Valls a szocialisták és általában az egész baloldal összefogását tűzte ki fő céljául, kérdés, hogy ez fog-e neki sikerülni.

Párttársainak nagy része a liberalizmus képviselőjét látja benne, ez magyarázza például, hogy a 35 órás munkahét anyjának tekintett, a pártban még mindig befolyásos Martine Aubry volt főtitkár és köre komoly szervezkedésbe kezdett, hogy a volt kormányfő esetleges győzelmét megakadályozzák.

Ez a kör győzte meg Vincent Peillon volt oktatási minisztert, hogy szálljon be az elnökjelölt-állítási versenybe, és bár jobboldalon a politikust az oktatási rendszer szétverőjének tartják, a szocialista aktivisták a baloldal igazi értékeinek a hordozóját látják benne, attól függetlenül, hogy konkrét programmal még nem állt elő.

De nem csak Martine Aubry köre neheztel Manuel Vallsra. Több, a szocialistákat jól ismerő elemző arról számol be, hogy a párton belül egyre inkább eluralkodik a „bárki, csak ne Valls” érzés. Ami főleg abból fakad, hogy Francois Hollande politikájának a végrehajtójaként őt is felelősnek tartják a nehéz gazdasági helyzetért vagy a magas munkanélküliségért, emellett pedig a legtöbben nem szeretik erősen megosztó személyiségét.

A Hollande-i örökség amúgy komoly lehúzó elem lehet Valls számára a kampányban, annál is inkább, mivel a politikus előre kijelentette: vállalja a korábban meghozott döntéseket. Ebből a szempontból egy másik jelölt-aspiráns, Arnaud Montebourg volt gazdasági miniszter is komoly ellenfelévé válhat, a tisztségéről 2014-ben lemondott politikus ugyanis éppen Francois Hollande politikájával akar végérvényesen leszámolni. Ráadásul Montebourg gazdasági hazafiságot és deglobalizációt hirdet, ami nemcsak a baloldali szavazóknak tetszik, vagyis szélesebb körben is képes lehet megszólítani a franciákat.

A fennmaradó hat jelöltről egyelőre azt lehet mondani, hogy a nagyközönség számára meglehetősen ismeretlenek, igaz van köztük egy 70 éves volt trockista-kommunista politikus is, aki a Hollande-i „liberális” gazdaságpolitika ádáz ellenfelének számít. Nem zárható ki persze, hogy az ismeretlenek közül valaki a következő hetekben nagyot alakít, de az itteni elemzők ezúttal nem a baloldalon várják a meglepetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×