Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás

Irán nyerhet a szíriai háborúval

A Szíria körüli orosz-amerikai szembenállás mellett kevés hangzik el arról, hogy a konfliktus a síita Irán és a szunnita arab országok közvetett háborúja is. De mik is Irán céljai? Egyes elemzők szerint az, hogy szabad kijutást kapjon a Földközi-tengerre.

Az iraki Moszul ostromára készülő iraki kormányhadsereget támogató síita milíciák nemcsak támadó feladatot kaptak – írja a Guardian. Blokkolniuk kell a nyugatra vezető utakat, hogy az esetleg menekülésbe fogó Iszlám Állam harcosok ne tudjanak Szíria felé menekülni.

A brit lap elemzése szerint a milíciák Irán céljait szolgálják. És az a tény, hogy nem lesznek élcsapat az ostromban lehetővé teszi, hogy segítsenek megvalósítani Teherán álmát – azt, hogy befolyási övezetet szerezzen Irakon és Szírián át egészen a Földközi-tengerig.

Irán az utóbbi évtizedben soha nem volt olyan közel célja megvalósításához, mint most. „Nagyon keményen dolgoztak rajta. Egyrészt a büszkeségük hajtja őket, másrészt a gyakorlatiasság. Képesek lesznek szabadon embereket és árukat mozgatni a Földközi-tenger és Teherán között, olyan útvonalakon, amelyeket saját erőik is szövetségeseik tesznek biztonságossá a számukra” – mondta a brit lapnak egy, a kérdést figyelemmel kísérő európai illetékes.

A korridor 2014 óta „épül” és iraki arab, iraki kurd és szíriai kurd területeken át, a most hatalmas pusztítást megélő Aleppón át halad a tenger felé.

A térség ellenőrzését Irán barátai és ellenségei szeme láttára veszi át – teszi hozzá a brit újság.

Ez különösen aggasztja Törökországot, amely tart az irániak és a kurdok, többek között az Ankara esküdt ellenségének számító Kurd Munkáspárt, a PKK közeledésétől.

A terv végrehajtását magas rangú illetékesek hangolják össze Teheránban, Bagdadban és Damaszkuszban az iráni külpolitikában kulcsszerepet játszó Forradalmi Gárda al-Kudsz egységével. Ezt Kasszem Szulejmani tábornok irányítja, aki maga is részt vett parancsnokként a szíriai és iraki háborúban.

A korridorépítés megváltoztatja a térség etnikai és demográfiai összetételét – és ezt már látni is lehet Irak központi és Szíria északi részén.

A Guardian szerint Irán szövetségeseinek egy része fel sem fogja, hogy mi történik.

A korridor ott indul, ahol Irán az iraki háború idején síita csoportok révén gerillaháborút folytatott a megszálló amerikai erők ellen. A befolyása alatt lévő milíciák most az Iszlám Állammal csapnak össze.

Ironikus módon azóta, hogy az amerikaiak visszatértek Irakba, hogy a dzsihadisták ellen harcoljanak, egykori ellenségeiknek is biztosítanak légi támogatást – jegyzi meg a Guardian.

A korridor nyugati vége felé Irán 6000 vele szövetséges milicistát vonultatott fel Kelet-Aleppo ostromához. Az irániak tervezett folyosója a sokat szenvedett Homsz városán keresztül a Földközi-tenger partján elterülő, és az oroszok által biztosított, stabilan az Aszad-rendszer kezén lévő Latakiánál érne véget. Amerikai diplomaták is elismerték, hogy a korridor létrehozása stratégiai győzelem lenne Irán számára, ami aggodalommal kell, hogy eltöltse szövetségeseiket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×