eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Szétbombázzák Aleppót

Az utóbbi hónapok leghevesebb bombázását szenvedték el a szíriai Aleppo lázadók uralta negyedei. Az orosz és a szíriai légierő nem engedett az amerikaiak követelésének. Mindez azt jelentheti, hogy véglegesen összeomolhatott a nagy nehezen kialkudott tűzszünet.

Gyújtóbombák is hullottak az Aszad elnök erőivel szemben álló aleppói kerületekre – ezt állítják a lázadók és a mentőmunkások.

„Olyan, mintha be akarnák pótolni azt, amit a tűzszünet idején nem tudtak megtenni – mondta Ammar al-Szelmo, a lázadók uralta keleti negyedek polgári védelmének főnöke.

„Úgy tűnt, hogy a tüzérség összehangolta a támadását a légierővel, mert a bombák és a lövedékek ugyanazokra a helyekre csapódtak be” – mondta.

A Reuters szerint a szíriai vagy az orosz, vagy mindkét légierő támadásai azt jelentik, hogy nemet mondtak John Kerry amerikai külügyminiszter kérésére. Kerry azt akarta elérni, hogy a terület felett ne repüljenek gépek, hogy be lehessen vinni a segélyt az ostromlott városrészekbe és hogy meg tudják menteni a tűzszünetet.

Az amerikai külügy vezetője és orosz kollégája Szergej Lavrov a tévékamerák előtt vitatkozott össze, míg Aszad szíriai elnök arra utalt: elhúzódhat a háború. Szavai szerint „addig, amíg ez egy olyan globális konfliktus része, amelyben a terroristákat Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és az Egyesült Államok támogatja”.

A nehezen kialkudott és egy hét alatt összeomlott tűzszünetnek az vetett véget, amikor hétfőn támadás ért egy segélykonvojt. A vitatott eredetű és módszerrel végrehajtott akcióban több tucat segélymunkás és sofőr meghalt.

Washington az orosz légierőt nevezte meg felelősként, az oroszok tagadtak. Előzőleg az amerikai légierő bombázásában meghalt 90 kormánykatona. Washington azt mondta, hiba történt és bocsánatot kért.

A mostani, Kelet-Aleppo elleni légicsapásokat aktivisták „hónapok óta a legsúlyosabb” támadásokként írták le. A Levante Front nevű lázadó csoport egyik vezetője azt mondta a Reutersnek, hogy „az oroszok csak megadást fogadnak el. Nincs más megoldásuk”.

Közben a szíriai kormány nyomására távozott az ősi Homsz városából az ellenzéki harcosok 120 fős csoportja. Mindez azt jelenti, hogy a rezsim teljesen visszaszerzi az ország központi helyén fekvő várost.

Az ENSZ – melynek vezetését mélységesen felháborította a segélykonvoja elleni véres támadás – közölte, hogy két nap szünet után felújítja segélyszállítmányait, melyekkel a lázadók uralta területeken élő lakosokat próbálják segíteni.

Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter azt javasolta, hogy néhány napra ne engedjék felszállni a harci gépeket Szíriában. A háborúban az Aszaddal szövetséges Irán elnöke viszont erre azt mondta: csak az Iszlám Állam és a dzsihadista Al-Nuszra front erősödne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×