Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtti felszólalása után az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Hatalmas lépés jön a kórházi klímák ügyében – derült ki Magyar Péter felszólalásából

A kormány 3,4 milliárd forintot csoportosít át a kórházi klímaberendezések karbantartására, és arra, hogy több tucat kórházban június 30-ig, de legkésőbb július 15-ig végezzék el azon klímaberendezések cseréjét és javítását, amiről az előző kormány nem gondoskodott – közölte Magyar Péter miniszterelnök.

Az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt Schummer Orsolya (Tisza) arról beszélt: a Tisza nem „bábozni” jött a parlamentbe, nem az a céljuk, hogy „gumicsontokkal dobálózva” eltereljék a szót a fontos ügyekről. „Rendszerváltásra kaptunk felhatalmazást, a múlt bűnös közéleti szereplőinek az eltávolítására és beteges összefonódásainak a felszámolására” –hangsúlyozta, hozzátéve: felhatalmazásuk napról napra erősödik, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Tisza 73 százalékponton áll.

A felszólalásra Magyar Péter miniszterelnök válaszolt, aki Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő, volt egészségügyi államtitkári tevékenységét bírálta, „lex gurigának” nevezve azt a kormányrendeletet, amivel az előző kabinet a kórházi WC-papír- és fertőtlenítőszer-ellátást meg akarta oldani. Közölte: egy szombati kabinetülésen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatója elmondta, hogy a KEF kapta meg az említett feladatot, de forrást az előző kormány nem adott hozzá.

A kórházi klímaberendezések karbantartásával kapcsolatban közölte

a kormány intézkedett arról, hogy 3,4 milliárd forintot csoportosítsanak át erre a célra, és több tucat kórházban június 30-ig, de legkésőbb július 15-ig végezzék el azon klímaberendezések cseréjét és javítását, amiről az előző kormány nem gondoskodott.

Az előző kabinet szerinte csak néhány milliárd forintot adott erre a célra.

Takács Péter (Fidesz) személyes érintettség okán kért szót, és felszólalásában azzal vádolta Magyar Pétert, hogy „szemrebbenés nélkül hazudik”, szerinte a kórházak műszaki üzemeltetésére fordított forrás államtitkársága alatt 31 milliárd forintról közel 220 milliárdra nőtt, és az 1-3 milliárdos, havária miatt biztosított forrás csak ráadás volt.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×