Az Országgyűlés plenáris ülése hétfő délután 1 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött.

Magyar Péter miniszterelnök szólalt meg először.

A kormányfő a gyermekek védelméről beszélt. Szabolcs, egy fiatalember töténetéről beszélt, aki ma lenne 29 éves. Mint mondta, 5 éve vetett véget életének. Miután abúzis érte egy gyermekotthonban, és miután először beszélt erről az abúzusról, véget vetett az életének – fogalmazott a miniszterelnök.

Ha a magyar állam elvégezte volna a dolgát, ha az előző kormány megvédte volna a magára hagyott gyermekeket, és nem a pedofil rémet, a kormány által kitüntett igazgatót védte volna, Szabolcs ma is élne – mondta. Magyar Péter elmondta: őt édesapaként személyében is megrázta a történet, és a Tisza életútja is kötődik az egész történethez. Mint mondta, ahová az előző kormány idején beengedték, oda be is ment a gyermekotthonok közül. Azóta sokakkal találkoztam, sok történetet ismertem meg, hogyan működött az orbáni gyermekvédelem – mondta.

Kétféle gyermekvédelem létezett: egy hazug orbáni kommunikációs gyermekvédelem, a propaganda, ahol „védik” a gyermekeket, ahol minden rendben van, ahol a színfalak előtt „nincs kiskorú áldozat”, ahol megvédik a pedofilokat és minden rémtörténetet elfednek, ahol a gyermekvédelemben lévő kiskorúak mind bűnözők. De mi nem fogjuk elfelejteni ezeket a történeteket – mondta Magyar Péter.

De létezik egy igazi helyzet is, a színfalak mögött ott a valóság is. A valóságban sok becsületes dolgozó és ártatlan gyermek van a gyermekvédelemben, olyanok, akiket nem védett meg a rendszer. A kegyelmi ügyben összeért a két világ, és lelepleződött a hazug propaganda. Mi megígértük, hogy megmutatjuk a rendszer valódi helyzetét, és átvilágítjuk az egész rendszert. Megnézzük, hogyan hiányozhatnak nevelőszülők ezrei a rendszerből, hogyan tölthetnek hónapokat kisbabák kórházakban, mert nem múködik a rendszer. Arra kértem az illetékesminisztert, hogy tegyen le egy átfogó jelentést a rendszerről – mondta Magyar Péter.

De van itt politikai felelősség is. Meg fogjuk kérdezni, kik miről tudtak, milyen iratok jutottak el az Orbán-kormányhoz, kik tehettek volna valamit a gyermekekért. Hogyan fordulhat elő, hogy gyermekek évekig kértek segítséget hiába attól a kormánytól, amely kereszténynek és családbarátnak hazudta magát.

Név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket.

Az igazság keresése nem bűnbakkeresés. Tudnunk kell, mi történt, és ki tehet róla – mondta.

Megkezdtük a helyzet felmérését, és a kép szörnyű. Ma 1600 olyan gyermek van, akit ki kellene emelni a családból, de nem lehet, mert nincs kapacitás. Ez az állam felelőssége – mondta. Nem működik a rendszer, amely egyre csökkenő gyerekszám mellett is egyre több gyermek kerül bajba. És ne hazudják azt, hogy nincs pénz: az Orbán-kormány 100 milliárdokat költött aljas, gyűlöletkeltő kampányokra, Balásy Gyula cége 200 milliárdos nyereséget ért el közpénzből – és közben végignézték, hogy 1600 gyermek veszélyben van, nem lehet megvédeni, nem tudták kiemelni őket vagy az utcákról bevinni őket – mondta.

Ebben a pillanatban is 325 gyermek kórházban él, nem azért, mert betegek, hanem azért, mert nem tudják hova vinni őket, mert az Önök, tisztelt fideszesek, gyermekvédelmi rendszere kudarcot vallott, mert a magyar állam nem tudta megszervezni, hogy megfelelő helyre kerüljenek.

Ma 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből

– mondta Magyar Péter, hozzátéve: „magyar emberként szégyellem magam az előző kormány helyett is”. Sok gyerek akár másfél évet is vár arra, hogy megfelelő gondozási helyre kerüljön, és köztük rengeteg speciális ellátást igényelne – mondta.

Ma több örökbe fogadásra váró gyermek van a rendszerben, mint örökbe fogadó szülő. Ez sokáig fordítva volt – mondta. Az Orbán-kormány öröksége drámai: megalázott, traumatizált rendszer, amelyben a gyermekek félnek, a szakemberek kimerültek, a rendszer túlzsúfolt.

Az új kormány miniszteri biztost nevez ki a gyermekvédelmi bántalmazási ügyek kivizsgálására.

A szociális és családügyi miniszter több gyermekvédelmi vezetőt is menesztett ma, akik asszisztáltak mindehhez

– tette hozzá. A kormányfő ezután felsorolt öt vezetőt, akiket menesztettek.

A kormány 1 milliárd forintos kártérítési alapot is létrehoz az áldozatok megsegítésére.

Elődeink rendőri jelenléttel, hazudozással, listázással próbálták takargatni a valóságot – mondta.

A gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz, ha szakemberre, pénzre lesz szükség – mondta a kormányfő. Bérrendezésre van szükség, átcsoportosításokra. És nyitottás jön, üggetlen szakmai kontorllal: meg fogjuk hallgatni a bántalmazottak történeteit, és vissza fogjuk adni a szakma becsületét – mondta.

A miniszterelnök hozzátette, a fideszesekhez fordulva: soha nem fogjuk megengedni, hogy az állam eltagadja, mi történik az intézetekben. Beszédét az elhunyt Szabolcsra emlékezéssel zárta: mint mondta: az elmúlt évek bűneit nem lehet jóvátenni, de mindent meg kell tenni, hogy ne ismétlődhessenek meg.

Ezután a frakcióvezetők reagáltak a kormányfő szavaira.

A parlament hétfőn megszavazza a vizsgálóbizottságok tisztségviselőit.

• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit,
• a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését,
• a kegyelmi botrány felelőseit, valamint
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságok

tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról döntenek hétfőn. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság esetében – amelynek élére Magyar Péter miniszterelnök Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk frakcióvezetőjét javasolta – a csúszásnak technikai okai vannak.

A képviselők döntenek a fizetésük csökkentéséről szóló törvényjavaslatról is, a módosítás 40 százalékos alapbércsökkentést jelent, a tényleges jövedelmek 10 és 35 százalék közötti mértékben csökkennének. A javaslat emellett szűkíti a képviselőket megillető juttatásokat is: a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, a képviselők munkáját segítő alkalmazottakra fordítható keret pedig 30 százalékkal csökkenne. Megszűnne a képviselői mobiltelefon költségtérítés, valamint a budapesti képviselők számára korábban biztosított jelentős üzemanyag-elszámolási lehetőség is.

Interpellációk is lesznek hétfőn, majd a törvényhozás megtartja az utolsó körös vitát a tisztességtelen fogyasztói szerződések felülvizsgálatáról, amelyről rögtön szavaznak is.

Azonnali kérdések is elhangoznak. Kedden reggel 9 órakor kezdődik a munka. A napirend előtti felszólalásokat követően a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló tiszás előterjesztéseket vitatja meg az Országgyűlés.