Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Az ukrán gabonáról vitáznak az Országgyűlés bizottságában

Az ukrán gabonabehozatal tiltásának módjáról vitáztak a képviselők az Országgyűlés agrár- és élelmiszerbiztonsági bizottságának hétfői ülésén.

Fideszes és KDNP-s képviselők tiltó törvényjavaslatát nem vették tárgysorozatba a kormánypártiak, az agrárminiszter indoklása szerint ugyanis egy kormányhatározat megnyugtatóan kezeli az ukrán gabonaimport kérdését, visszaállítva a behozatali tilalmat.

Papp Zsolt (Fidesz) az ellenzéki előterjesztést azzal indokolta: az import piaci nehézségeket okozhat, mert az ukrán gazdák más körülmények között, olcsóbb alapanyagokkal dolgoznak, felhasználva akár tiltott növényvédőket is. A behozatali tilalomról szóló törvény az országhatáron kívül tartaná az ukrán gabonát és megvédené a magyar gazdák piacait – tette hozzá.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a május 22-i kormányhatározat megnyugtatóan rendezte az ukrán gabonaimport kérdését, visszaállítva a behozatali tilalmat.

Pócs János (Fidesz) szerint az Európai Bizottság elnöke követelte az új kormánytól az ukrán gabona beengedését. A szállítmányok átmenetileg el is jutottak Magyarországra, így ebben az időszakban jelentősen csökkentek a felvásárlási árak, ami hosszabb távon tönkreteheti a gabonatermelőket – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, hogy

az import mennyisége nem tért el a 2025-östől az előző hónapban, Ursula von der Leyen pedig nem kérte az ukrán szállítmányok beengedését.

Bóna Szabolcs szerint hosszabb távon a kereskedelmi korlátozás helyett a minőségellenérzés lehet a megoldás, a tiltott növényvédőkkel előállított gabonát ezzel lehetne távol tartani a belföldi piactól. Hozzátette, hogy az árszinteket a globális viszonyok alakítják, nem az ukrán importnyomás, a külső hatásokat megfelelő védelmi mechanizmusokkal lehetne a továbbiakban mérsékelni.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×