Mint arról az Infostart is beszámolt, a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy a kormány szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét, első lépésként a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból péntektől nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások.

A Magyar Közlönyben azóta megjelent határozat, még ha csak egy ideiglenes korlátozás, mindenképpen munkaerőhiányhoz vezethet különböző ágazatokban – hívta fel a figyelmet Csizmadia Gábor az InfoRádióban. Középtávon mind a szakmai munkaerő-utánpótlás kérdésében, mind pedig az olyan munkakörökben, amit már adott esetben a magyar munkavállalók nem szívesen vagy nem vállalnak el, ezekben a munkakörökben komoly gondot okozhat a magyar gazdaságban – fejtette ki.

A munkaerőhiány leginkább a mezőgazdasági idénymunkában és a feldolgozóiparban fog erőteljesen kiütközni,

miközben „összességében azt is el kell mondani, hogy a magyar munkaerőpiacon egy komoly szakemberhiány van szinte minden ágazatban, ami hosszú távon a képzési rendszer, illetve az iskolarendszer átalakítással megoldható, de ennek nem lesz meg a gyümölcse és az eredménye egyik napról a másikra, sőt egyik évről a másikra sem” – mondta.

Kitért arra is, hogy a magyar munkaerőpiacon a foglalkoztatottaknak nagyságrendileg a 2,5 százaléka külföldi munkavállaló, míg Ausztriában ez 25 százalék, de a hozzánk hasonló gazdaságokban – Csehországban és Lengyelországban például – is tizenegynéhány százalék. Vagyis ezeket a statisztikai számokat figyelembe véve

inkább arról van szó, hogy ez egy túlpolitizált kérdéssé vált, egybe lett sajnálatosan fésülve a migrációval az elmúlt időben – vélekedett.

Holott szerinte fontos lenne, hogy ne feltétlen politikai, hanem inkább szakmai oldalról és munkaerőpiaci, munkaerőpiac biztonsági oldalról közelítse meg az új kormány a vendégmunkások témakört, és legyen ebben elfogadó, miként a társadalom is. Annál is inkább, hogy a külföldi munkaerő bár elsőre úgy tűnhet, hogy a magyar munkaerőnek a versenytársa, de valójában, ha az említett 2,5 százaléknyi külföldi munkaerő ma nem dolgozna a magyar gazdaságban, akkor azoknak a cégeknek, ahol ezek az emberek dolgoznak, bizonytalanná válna a termelése, működése és a külföldi tőke nemhogy betelepülne az országba, hanem adott esetben kitelepülne az országból emiatt a bizonytalanság miatt – húzta alá.

Tisztázta továbbá, hogy a 2,5 százalékba csak a harmadik országbeli, tehát nem uniós vendégmunkásokat kell érteni, viszont ebbe a szomszédos és nem szomszédos országbeliek is bele értendők, tehát az ukrán és szerb vendégmunkások, pontosabban a „nemzeti kártyások”.

A mezőgazdaságon túl a turisztikai szektor, valamint általánosságban a feldolgozóipar és a logisztika is olyan terület, ahol ez a szigorítás komoly kihívásokat okozhat,

hosszú távon akár a GDP-növekedés csökkenésével is járhat

– értett egyet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének társelnöke. Hiszen ha egy termelő- vagy egy logisztikai cég nem tudja üzemeltetni, működtetni a szolgáltatását vagy a termelését munkaerőkapacitás hiányában, akkor csökkenti fog a gazdasági teljesítménye, csökkentve a GPD-t is.

Az MMOSZ, mint érdekvédelmi szervezet mindazonáltal bízik abban, hogy a szabályozási rendszer esetleges újragondolása során a jövőben lehetőség nyílik a szakmai szervezetek és a döntéshozók között érdemi párbeszédre annak érdekében, hogy valóban egy megfelelő gazdasági szempontokat is figyelembe vevő szabályozási rendszer kerüljön kialakításra – zárta gondolatait Csizmadia Gábor.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.