Infostart.hu
eur:
355.52
usd:
312.32
bux:
139468.07
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyûlési választásokat követõen a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Magyar miatt maradnak a magyarok?

A kivándorlási tervek mintha alábbhagytak volna a választások óta a magyar társadalomban, a válaszadóknak csak 13 százaléka jelezte, hogy többet gondolkozott volna ezen, mint korábban, míg háromszor ennyien, 39 százalék jelezte, hogy kevesebbet gondolkozott ilyen terveken.

A 30-39 éves korosztály az, ahol relatív értelemben a leginkább foglalkoztatja ez a gondolat a magyarokat, de itt is csak 18 százalékot ér el a kérdéssel a korábbiaknál többet foglalkozók aránya – olvasható az Europion kutatásában.

Iskolázottsági bontásban az alacsonyan iskolázottak (érettségivel nem rendelkezők) azok, akik körében relatív magas a kérdéssel foglalkozók aránya (17 százalék), amelyben kétségtelenül szerepet játszik a kérdés pártpolitikai megítélése is. Az alacsonyan iskolázottak körében (relatív értelemben) magasan reprezentált Fidesz-szavazók körében ugyanis valamivel többen gondolkoztak a korábbiaknál többet a kivándorláson (23 százalék) a választások óta, mint kevesebbet (19 százalék).

A magyarok döntő többségének (86 százalékának) él legalább egy rokona, barátja vagy ismerőse külföldön,

ezen belül is 29 százaléknak legalább 5 ilyen ismerőse él és 14 százaléknak legalább 10.

A külföldi ismerősök száma is szoros összefüggésben áll a társadalmi státusszal ugyanis míg az érettségivel nem rendelkezők csak 51 százalékának van legalább 3 külföldön élő ismerőse, a diplomások körében 69 százalék ez az arányszám. Továbbá talán az sem véletlen, hogy az előző kormányzat EU-ellenes szólamai a saját szavazótáborban rezonáltak csak igazán, ugyanis az áprilisban Fideszre szavazók több, mint felének (54 százalékának) 3-nál kevesebb ismerőse él külföldön, addig a Tisza-szavazók táborában csak 36 százalék ez az arány.

A kivándorlás és a politikai attitűdök közötti kapcsolat súlyát valamelyest árnyalja az a tény, hogy – az otthon maradtak véleménye szerint legalábbis – kevésbé politikai okok (7 százalék), mint elsősorban gazdasági, megélhetési kérdésekkel kapcsolatos indítékok (62 százalék) és kisebb részt személyes mozgatórugók (15 százalék) álltak a külföldön élő ismerősök kivándorlási döntése mögött. Ebben a kérdésben a politikai táborok közötti különbségek sem olyan élesek, bár a Fidesz-szavazók hajlamosabbak személyes okokra (23 százalék) szűkíteni a kérdést, mint a Tisza-szavazók (10 százalék).

A válaszadók harmada jelezte, hogy a választások óta beszélgetett külföldön élő ismerősökkel a politikáról, ezen belül is 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy több ilyen beszélgetés is előfordult. Érdekesség, hogy a legfiatalabb (16-29) és a legidősebb (60+) korosztályokban számoltak be legnagyobb arányban ilyen beszélgetésekről (38-39 százalék), de ezekhez képest feltűnőbb az iskolázottsági szakadék: míg a diplomások 46 százaléknak, addig az érettségivel nem rendelkezőknek csak 29 százaléknak volt része ilyen beszélgetésben. Ahogy a politikai aktivitás egyéb formái esetében is, ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók tűntek a legaktívabbnak (nem utolsósorban azért, mert eleve több külföldön élő ismerőssel rendelkeznek): 44 százalék számolt be ilyen beszélgetésről a Fidesz-szavazók 27 százalékával és a választásoktól távol maradók 22 százalékával szemben.

Inkább optimistának mondható a magyarok véleménye annak tekintetében, hogy a hazaköltözők mire számíthatnak itthon.

Kevesebb, mint a válaszadók negyede (23 százalék) gondolja úgy, hogy nem fognak tudni visszailleszkedni és meg fogják bánni ezt a döntést. 36 százalék szerint nehéz – de végső soron sikeres – lesz a visszailleszkedés, 42 százalék szerint pedig minden különösebb gond nélkül visszailleszkedik a többség. A választások kimenetele fényében nem meglepő, hogy a Fideszre szavazók valamivel pesszimistábbak ezen a téren, az ő körükben 31 százalék szerint fogják megbánni a hazaköltözők a döntést, de a relatív többség (37 százalék) ebben a körben is problémamentes visszailleszkedésre számít.

Az interjút Várkonyi Gyula készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új globális gyógyszervilágrend alakul, egymást érik a sokkok – akciótervet sürgetnek a hazai gyógyszergyártók

Új globális gyógyszervilágrend alakul, egymást érik a sokkok – akciótervet sürgetnek a hazai gyógyszergyártók

Magyarországon Európán belül is jelentősen alacsonyabbak a gyógyszerárak, és ezért nagyon sok új gyógyszer nem kerül be a magyarországi piacra – figyelmeztetett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. Szalóki Katalin az InfoRádióban azt mondta, azonnali beavatkozásra lenne szükség, amit főleg az amerikai árpolitika okozta globális sokkhullámok és az itthon tapasztalható kettős szorítás indokol.

Szakértő: ijesztő a jelentés a Németországban terjedő extremizmusról

Oroszország, Kína, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok egyaránt növekvő fenyegetést jelentenek Németországra – közölte Alexander Dobrindt német belügyminiszter a belső hírszerzés jelentését bemutatva. Bauer Bence szakértő szerint a trend növekvő, a német társadalom egyre inkább elmozdul az extremizmusok irányába, de a külső fenyegetés is egyre erősebb: orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×