Fidesz: hogyan segíti a kormány az azbesztszennyezéssel érintett önkormányzatokat?

V. Németh Zsolt (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen konkrét finanszírozási és módszertani segítséget kíván nyújtani a kormányzat az azbesztszennyezéssel érintett önkormányzatoknak?

A politikus hangsúlyozta, hogy az azbeszt bizonyítottan rákkeltő anyag, amelynek hatásai lehet, hogy csak évtizedekkel a kitettség után érvényesülnek. Hangsúlyozta, hogy választókerületében közel kéttucat település érintett, az önkormányzatok pedig gyors intézkedéseket próbálnak tenni. Ez azonban sok pénzbe kerül, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy mikor és milyen formában fizeti ki a kormány az intézkedések költségeit – szögezte le.

A válaszadó Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azt felelte, hogy egy hónapja működik a kormány, azóta foglalkoznak a kérdéssel és arra jöttek rá, hogy „nagyon nagy disznóság történt”. Az osztrák bányák tudták, hogy azbeszttartalmú követ is árulnak, azonban semmit nem tettek annak érdekében, hogy erről tájékoztassák a vevőiket – emelte ki.

Egyelőre csak ideiglenes intézkedésekről lehet szó – mutatott rá, hangsúlyozva, a kormány az általános tartalék terhére meg fogja oldani a problémát.

KDNP: folytatják a Pécs mellett megkezdett ipari parki fejlesztést?

Hargitai János (KDNP) azt akarta megtudni, hogy kívánja-e a kormány folytatni a Pécs mellett megkezdett nagy ipari parki fejlesztést?

A képviselő azt mondta, hogy az Orbán-kormány sokat tett a gazdaság erősítéséért azzal, hogy ipari parkok hálózatát hozta létre az országban.

Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy Pécsen csak olyasmi épülhet, ami a helyiek támogatását bírja.

Emlékeztetett, hogy az előző kabinet és a Pécsi Tudományegyetem 2022-ben egy regionális ipari park létrehozásának lehetőségéről állapodott meg.

Amikor a képviselő tervezésről és építkezésről beszél, az az előző kormány alatt csak lehetőségek mérlegelése és döntések előkészítésének vizsgálata volt – fogalmazott.

Ami jó és működik azt megtartjuk, ami rossz, azt kijavítjuk, ez a projekt és annak elemei sem képezhetnek kivételt ezen elv alól – mondta.

Mi Hazánk: meghirdetik-e idén a TeSzedd! szemétszedő programot?

Novák Előd (Mi Hazánk) a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért akciót hazánk legnagyobb önkéntes hulladékszedési mozgalmának nevezte, amelyet tavaly áprilisban 13. alkalommal rendeztek meg az Energiaügyi Minisztérium támogatásával.

Idén azonban nem hirdették meg, a teszedd.hu oldal meg is szűnt – tette hozzá a program jövőjéről kérdezve.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter válaszában bejelentette: ősszel meghirdetik az akciót.

Tisza: milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók Óbuda-Békásmegyeren?

Boda Nikoletta (Tisza) üdvözítőnek nevezte a szentendrei HÉV-re a 42 korszerű motorvonat tervezett beszerzését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a járműpark cseréje önmagában nem oldja meg a hálózat komplex közlekedési és infrastrukturális kihívásait.

Az elöregedett sínpálya miatt Óbuda lakossága évtizedek óta súlyos zaj- és rezgésártalomnak van kitéve, a vonalat keresztező négy szűk és veszélyes autós átjáró is baleseti gócponttá vált – mondta az infrastrukturális fejlesztésekről érdeklődve.

Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: a fővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztése a kormány kiemelt célja.

A szentendrei HÉV esetében az infrastrukturális fejlesztések közbeszereztetése még idén elindul, a projekthez minden forráskeret rendelkezésre is áll. A teljes szakaszon új, egységes magasperonok épülnek, akadálymentesítéssel.

Fidesz: milyen szerepet szán a kormány a tiszaújvárosi CCGT-beruházásnak?

Koncz Zsófia (Fidesz) azt mondta: Magyarország energiaellátása szempontjából kiemelten fontos, hogy minél több energiát saját magunk állítsunk elő.

Jelezte: Európában több mint 80 új kombinált ciklusú gázerőművi, úgynevezett CCGT-blokk építése vagy előkészítése zajlik. Kiemelt jelentőségűként szólt az MVM tiszaújvárosi fejlesztésről, ahol két darab, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk épül meg, amely „fél Paksi Atomerőműnyi” új, szabályozható termelőkapacitást jelent.

Ezért az ellenzéki politikus a tiszaújvárosi CCGT-beruházás jövőjéről kérdezett.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter válaszában egyetértését fejezte ki, majd kiemelte: a megújuló energiaforrások közül napenergiához a jövőben hozzá kell adni szélenergiát is, és az uniós forrásokból az elektromos hálózat bővítésére jelentős összegeket kell fordítani, de szükség van CCGT-gázerőműre is.

Tájékoztatása szerint át kell vizsgálni a tiszaújvárosi beruházás dokumentumait, és ha nem találnak anomáliákat, ez egy olyan projekt, amelyet „nyereségesen és tisztességesen kell megvalósítani”.

Azonnali kérdések:

Energetikai pályázatról érdeklődött a Mi Hazánk képviselője

Apáti István (Mi Hazánk) egy napelemes és hőszivattyús rendszerek kombinációját rejtő pályázat kapcsán fordult a gazdasági miniszterhez.

Mint mondta, a pályázati megoldás alapján felmerül, hogy az „a NER egyes részei számra nyújtott közvetett támogatás” volt, csakhogy a legtöbb kivitelező az előleget követő kifizetés elmaradása által kiváltott csődhelyzetre hivatkozik, amikor nem valósítja meg a projektet, az állam pedig a pályázóktól fogja követelni a 40 százalékos előleg visszafizetését.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megjegyezte: 2021 végén hirdették meg a programot, maja azt ígérte, ki fogják vizsgálni a történteket és az összefonódásokat, szembenéznek a Fidesz vagy bárki más hibáival és kijavítják azokat. Elmondta, mindezt olyan rövid határidőn belül teszik meg, hogy a történtek ne okozzanak kárt a magyar családoknak.

Viszonválaszában a képviselő teljesen életszerűtlennek nevezte, hogy több ezer ilyen ügyet a rendelkezésre álló egy hét alatt át tudnak vizsgálni, ezért a pályázat határidő meghosszabbítását javasolta, legalább az év végéig.

A miniszter felvetette, négy évig miért nem esett szó a parlamentben erről a problémáról, majd megismételte: szembenéznek a problémával és az érintett polgárok számára elfogadható választ adnak.

Fidesz: mit terveznek az önkormányzati rendszerrel?

A kabinet önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos elgondolásaitól kérdezte Gyopáros Alpár (Fidesz) a vidék- és településfejlesztési minisztert, azt tudakolva, hogy a polgármesterek újraválasztásának korlátozásáról szóló felvetés kormányzati vagy egyéni képviselői felvetés?

Mint mondta: egy miniszteri interjúban felmerült, hogy szükség van-e ennyi önkormányzatra, mint amennyi jelenleg működik, ám a kistelepülési vezetők „egész nap polgármesteri üzemmódban vannak”, a közfeladatok elvonását pedig az érintett települések és lakóik sínylenék meg.

Lőrincz Viktória miniszter azzal kezdte válaszát: az előző kormányzat 16 éves tevékenysége „a magyar önkormányzatiság kiürítéséről, fokozatos felszámolásáról” és a jogok, hatáskörök, források elvonásáról szólt, eközben politikai vendettát folytattak a fővárossal szemben, most pedig saját politikai céljaikra használják az önkormányzatokat.

Mint mondta, elindul az autonómiáról, a finanszírozásról és a struktúráról is szóló párbeszéd, a cél úgy csökkenteni a szétaprózottságot, hogy közben tiszteletben tartják a helyi igényeket.

Viszonválaszában a képviselő érdemi választ hiányolt, felvetve, hogy ebből az is kiérthető, hogy megszüntetnék a kistelepülések önkormányzatiságát, miközben bércsökkentéssel és az újraválaszthatóság korlátozásával fenyegetik az érintetteket.

A miniszter úgy reagált: kormányzati előterjesztésben nem volt szó a polgármesterek bérének vagy ciklusaik számának csökkentéséről.

KDNP: mit tesznek a szegénység tovább csökkentése érdekében?

Nacsa Lőrinc (KDNP) nemzetközi statisztikákra hivatkozva cáfolta Magyar Péter miniszterelnök azon kijelentését, hogy Magyarország a legszegényebb országa.

Azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 16 évben 30 százalék fölötti szintről 19,5 százalékra csökkent a szegények és a súlyos társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, mindez pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország az elmúlt években érdemi előrelépést ért el.

Kapitány István válaszában felvetette: a statisztikai adatok olvasása helyett az országot kellett volna járniuk az előző kormánytöbbséghez tartozó képviselőknek, majd arról beszélt: Magyarországon jelzés értékűen csekély a lakosági fogyasztás, a munkavállalók az uniós átlag 70 százalékát keresik, a gazdaság az elmúlt négy évben „nem repülőrajtot vett, hanem földbe állt”.

Mint mondta: a nemrégiben felállt kormány betartotta ígéreteit, hiszen hazahozták az uniós forrásokat, „azt az emberekre költik”, és nem ellopják, a beruházásokkal az uniós úton indítják el a magyar gazdaságot, megkezdik annak felzárkóztatását a visegrádi államokhoz.

Viszonválaszában a képviselő megjegyezte: az országot járva rengeteg pozitív visszajelzést kapott.

Erre a miniszter úgy felelt, „önök egy alternatív valóságban élnek”, hiszen ha az emberek helyzetük javulását érezték volna, nem ezek az eredmények születtek volna az áprilisi választáson.

Ügyrendi javaslatok

Az azonnali kérdések után Gulyás Gergely (Fidesz) egy ügyrendi javaslatban kérte, a házbizottság tárgyalja meg, hogy „az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően a miniszterek egy része nem válaszol a kérdésekre”. Azt is javasolta az Országgyűlés vezetésének, hogy jelöljön ki bizonyos határokat, mert "a miniszterelnök urat is beleértve a becsületsértő és rágalmazó megjegyzések olyan határtalan magasságokba tartanak", hogy azt jobb lenne az Országgyűlés méltóságának érdekében időben megállítani.

Gurzó Mária (Tisza) személyes érintettség okán felszólalva azt mondta, hogy soha nem tagadta és nem is fogja tagadni, hogy román nemzetiségű. Hozzátette, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának képviselője is volt és fontos számára a román nemzetiség sorsa.

Hangsúlyozta, hogy „egy állampolgárságom van, soha nem is volt kettő”. Úgy fogalmazott, büszke arra, hogy román és azt gondolja, hogy „ha önök elvárják azt, hogy a külhonban élő nemzetiségek vállalják fel identitásukat, akkor az a minimum, hogy ebben a házban is tiszteletben tartják” a nemzetiségek jogait.

Balla György (Fidesz) azt nehezményezte, hogy „a miniszterelnök most már sokadjára nevezi a teljes Fidesz-KDNP-frakciót bűnözőnek”. Megjegyezte, hogy a kormányfő már eltávozott az ülésteremből, ezért arra kérte a jelenlévő minisztereket, hogy menjenek oda hozzá, mutassanak rá és mondják azt, hogy bűnöző.