A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült életképes mustárnövényeket nevelni holdtalajban, ráadásul a növények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három egészséges maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig még nem volt példa sehol a világon.

A NASA korábban nemzetközi ajánlást tett közzé – többféle paraméter megadásával – arra, hogy melyek azok a növények, amelyek alkalmasak lehetnek életben maradni a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban. A feladat nem egyszerű, ugyanis számos olyan kitétel van, amelyeknek meg kell felelniük a növényeknek, így például:

• a kevés vízszükséglet,
• az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés,
• a fogyaszthatóság,
• bírják jól a szélsőséges körülményeket,
• kössék meg az illékony szerves vegyületeket a környezetükben.

A kísérletek során az utolsó rostán is fennmaradt például a zsálya, a rukkola vagy a mustár. A MATE szakértői Barkó György vezetésével sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább.

A címzetes egyetemi tanár az InfoRádióban elmondta: mostani kutatásuk előzményeként tavaly az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával mesterséges Mars- és Hold-talajban vizsgálták különböző mozgó berendezések kopását. A MATE szakértői ezekből a kutatásokból számos talajmintát megőriztek, és úgy gondolták, hogy felhasználják azokat valamilyen hasznos célra. A mustárnövényekkel való kísérletezés másik katalizátora az volt, hogy Barkó György csapata rossz minőségű, szennyezett talajokon, szélsőséges körülmények között történő növénytermesztéssel is foglalkozik. Az új kutatás során a két tevékenység tapasztalatait, eredményeit és összegyűjtött anyagait kombinálták.

A cél az volt, hogy kiderítsék, lehet-e növényt termeszteni olyan szélsőséges körülmények és talajviszonyok között, mint amilyenek a Marson vagy a Holdon vannak.

Barkó György felidézte, hogy végeztek már korábban is hasonló kísérleteket más kutatók, de nem hoztak komolyabb eredményt. A MATE szakértőinek célja nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása volt, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. Az egyetemi tanár elmondta: a kutatás során kiderült, hogy reprodukálhatóan működik a termesztés. A mesterséges körülmények között nevelt növények három maggal hálálták meg a gondoskodást.

Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világviszonylatban is egyedülálló.

A folyamat azért lehet fenntartható, mert Barkó György szerint a három magból később akár kilencet is lehet majd termeszteni.

A MATE Műszaki Intézetének szakértője kiemelte: több növénnyel is kísérleteztek a már említett NASA- és ESA-ajánlások alapján, végül azonban arra jutottak, hogy a mustár képes leginkább megfelelni feltételeknek. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy további feladatok várnak még rájuk. Például meg kell vizsgálniuk, hogy a magok és a növények pontosan mit tartalmaznak. Mint fogalmazott, a Hold-talaj „nem teljesen barátságos” a növények számára, ezért elemezniük kell a jövőben, hogy mit vesz fel a mustárnövény a talajból. A további kutatásokat az ELTE HUN-REN laboratóriumában végzik majd. Az egyik fő kérdés, hogy a növény esetleg felvesz-e mérgező nehézfémeket a talajból, és ha igen, alkalmas marad-e egyáltalán emberi fogyasztásra, illetve mi kerül bele a magba.

„Sovány eredmény lenne, ha kiderülne, hogy ugyan megterem a növény, de egyébként használhatatlan bármilyen más célra, például táplálkozásra.

Biztosnak kell lennünk abban, hogy mérgező-e a növény vagy sem, de ez csak a laboratóriumi elemzések ismeretében válik világossá”

– magyarázta Barkó György.

Megjegyezte, hogy „pusztán csak a mustárral nem lakik jól az ember”, ezért úgy véli, hogy módosítaniuk kell a technológián, azt viszont örömteli fejleménynek tartja, hogy találtak egy olyan modellnövényt, amely alkalmas arra, hogy fenntartható módon lehessen termeszteni. „Ha a megfelelő technológiát kidolgozzuk, akkor nyilván más növényeken is próbát fogunk tenni” – tette hozzá az egyetemi tanár.

A MATE kutatói jelenleg egy különleges kísérletre készülnek. Barkó György elmondta: mustármagokat készülnek feljuttatni az űrbe, majd vissza szeretnék juttatni azokat a Földre. A kísérletben az indítás gyorsulását, illetve az út során a magokra ható sugárzás hatását vizsgálják majd a szakértők. Ennek azért van jelentősége, mert így a kutatók számára egyértelműen kiderül, hogy alkalmasak lehetnek-e a Holdig tartó utazásra.

„Úgy gondolom, hogy a jövő év közepe táján már beszámolhatunk majd valamilyen eredményről ezzel kapcsolatban. A növénytermesztéssel kapcsolatos nehézfémelemzés, illetve a növény ehető volta nyilván már hamarabb ki fog derülni. Erre valamikor az első negyedév végén lehet számítani” – tekintett előre a MATE Műszaki Intézetének szakértője.

(A nyitóképen: kihajtott mustárnövények holdtalajban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetében, Gödöllőn.)