Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Close up of womans hand touching illuminated and multi-coloured LED display screen, connecting to the future. People, lifestyle and technology
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Ilyet korábban sose csinált még mesterséges intelligencia

A történelem során most először sikerült egy mesterséges intelligencia-modellnek megcsinálnia egy olyan tesztet, ami eddig csak és kizárólag emberek tudtak átmenni.

Most először sikerült átmennie mesterséges intelligenciának a számítógépek emberszerűségét vizsgáló Turing-teszten, egy júniusban végzett kutatás eredménye szerint a teszten résztvevők 54 százaléka nem volt képes megkülönböztetni a ChatGPT 4.0-ás modelljét egy valódi beszélgetőpartnertől - írja a Portfolio.

A San Diego-i Egyetem által publikált kutatás alapján az OpenAI chatbotjával többé nem olyan könnyű feladat üzenetváltás során megkülönböztetni, hogy valódi emberrel vagy géppel beszélgetünk-e. A kutatásban 500 ember vett részt, és 5 percet kellett csevegniük egy átlagos üzenetküldőhöz hasonló felületen, miközben nem tudhatták, hogy egy valós személlyel vagy a három tesztelt MI-modell egyikével társalognak-e.

Az egyik tesztelt modell az ELIZA volt, az egyik első mesterséges intelligencia, amit az MIT kutatói fejlesztettek ki 1964 és 1969 között. Ez a rendszer még nem a nagy-nyelvi modellek és a neurális hálózatok alapján működik, hanem előre betanított válaszokkal dolgozik. A másik kettő a ChatGPT jelenleg is elérhető verziói, a 3.5-ös és a 4.0-ás modell volt.

A teszt során az ELIZA esetén szúrták ki a legkönnyebben a résztvevők, hogy géppel beszélgetnek, mindössze az esetek 22 százalékában tudta megtéveszteni az önkénteseket. A ChatGPT 3.5 már jobban szerepelt, itt az esetek felében hitték azt a jelentkezők, hogy emberrel beszélnek,

míg az OpenAI továbbfejlesztett, ChatGPT 4.0-ás modellje már a tesztek 54 százalékában győzte meg az embereket, hogy egy másik ember a társalgópartnerük, ezzel a történelemben először átment a Turing-teszten.

A tanulmány szerint a résztvevők többsége a beszélgetés során a stilisztikai jegyekre és a beszélgetőpartner személyiségének hitelességére alapozta a döntését.

Alan Turing, angol matematikus és számítógéptudós 1950-ben javasolta először, hogy egy ún. "utánzós játékhoz" hasonlóan, tesztnek kellene alávetni az akkoriban létező mesterséges intelligenciát, hogy kiderüljön, mennyire képes imitálni egy ember válaszait a számítógép. A kísérlet szerint az alanynak több, egymástól független beszélgetést is folytatnia kell egymás után, miközben tudatában vannak, hogy egynémely partnerük mesterséges intelligencia.

A módszert a kitalálása óta alkalmazzák, de eddig egy mesterséges intelligenciának sem sikerült átmennie rajta. A Turing-tesztet sok kritika érte, A LiveScience-nek nyilatkozó szakértő szerint "a stilisztikai és társadalmi-érzelmi tényezők nagyobb szerepet játszanak a Turing-teszt teljesítésében, mint az intelligencia hagyományos fogalmai". Azaz a teszt nem egy MI intelligencia-tesztjének felel meg, sokkal inkább azt méri, hogy mennyire tud minket megtéveszteni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 04:36
×
×
×
×