eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Close up of womans hand touching illuminated and multi-coloured LED display screen, connecting to the future. People, lifestyle and technology
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Ilyet korábban sose csinált még mesterséges intelligencia

A történelem során most először sikerült egy mesterséges intelligencia-modellnek megcsinálnia egy olyan tesztet, ami eddig csak és kizárólag emberek tudtak átmenni.

Most először sikerült átmennie mesterséges intelligenciának a számítógépek emberszerűségét vizsgáló Turing-teszten, egy júniusban végzett kutatás eredménye szerint a teszten résztvevők 54 százaléka nem volt képes megkülönböztetni a ChatGPT 4.0-ás modelljét egy valódi beszélgetőpartnertől - írja a Portfolio.

A San Diego-i Egyetem által publikált kutatás alapján az OpenAI chatbotjával többé nem olyan könnyű feladat üzenetváltás során megkülönböztetni, hogy valódi emberrel vagy géppel beszélgetünk-e. A kutatásban 500 ember vett részt, és 5 percet kellett csevegniük egy átlagos üzenetküldőhöz hasonló felületen, miközben nem tudhatták, hogy egy valós személlyel vagy a három tesztelt MI-modell egyikével társalognak-e.

Az egyik tesztelt modell az ELIZA volt, az egyik első mesterséges intelligencia, amit az MIT kutatói fejlesztettek ki 1964 és 1969 között. Ez a rendszer még nem a nagy-nyelvi modellek és a neurális hálózatok alapján működik, hanem előre betanított válaszokkal dolgozik. A másik kettő a ChatGPT jelenleg is elérhető verziói, a 3.5-ös és a 4.0-ás modell volt.

A teszt során az ELIZA esetén szúrták ki a legkönnyebben a résztvevők, hogy géppel beszélgetnek, mindössze az esetek 22 százalékában tudta megtéveszteni az önkénteseket. A ChatGPT 3.5 már jobban szerepelt, itt az esetek felében hitték azt a jelentkezők, hogy emberrel beszélnek,

míg az OpenAI továbbfejlesztett, ChatGPT 4.0-ás modellje már a tesztek 54 százalékában győzte meg az embereket, hogy egy másik ember a társalgópartnerük, ezzel a történelemben először átment a Turing-teszten.

A tanulmány szerint a résztvevők többsége a beszélgetés során a stilisztikai jegyekre és a beszélgetőpartner személyiségének hitelességére alapozta a döntését.

Alan Turing, angol matematikus és számítógéptudós 1950-ben javasolta először, hogy egy ún. "utánzós játékhoz" hasonlóan, tesztnek kellene alávetni az akkoriban létező mesterséges intelligenciát, hogy kiderüljön, mennyire képes imitálni egy ember válaszait a számítógép. A kísérlet szerint az alanynak több, egymástól független beszélgetést is folytatnia kell egymás után, miközben tudatában vannak, hogy egynémely partnerük mesterséges intelligencia.

A módszert a kitalálása óta alkalmazzák, de eddig egy mesterséges intelligenciának sem sikerült átmennie rajta. A Turing-tesztet sok kritika érte, A LiveScience-nek nyilatkozó szakértő szerint "a stilisztikai és társadalmi-érzelmi tényezők nagyobb szerepet játszanak a Turing-teszt teljesítésében, mint az intelligencia hagyományos fogalmai". Azaz a teszt nem egy MI intelligencia-tesztjének felel meg, sokkal inkább azt méri, hogy mennyire tud minket megtéveszteni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×