Infostart.hu
eur:
377.75
usd:
317.39
bux:
130426.98
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pixabay

Az ELTE nem tiltja a MI használatát, csak az ésszel való használatra biztatja a diákokat

Már az összes hallgató megismerkedett a mesterséges intelligencia használatával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Csabai István akadémikus tájékoztatása szerint nyelvi elemzésekben és régészeti kutatásokban is rendszeresen használják, sőt számos vizsgálatban, projektben kórházakkal és nemzetközi kutatócsoportokkal is együttműködnek. Úgy véli, a legfőbb kérdés, hogy az MI megold-e majd olyan problémákat, melyekkel nem tud megbirkózni az ember.

Az ELTE-n általában nem tiltják a mesterséges intelligencia (MI) használatát, sőt biztatják is erre a diákokat – mondta az egyetem tudománykommunikációs podcastműsorában Csabai István akadémikus, aki szerint a hallgatók számára a használat legnagyobb veszélye az, ha nem veszik észre, „mikor színezi ki a gép a tudást”.

Az egyetemi tanár közölte: ma már szinte mindenütt jelen van az egyetemen a mesterséges intelligencia, létrehoztak egy nemzeti labort is, amelyhez többek közt csatlakozott az intézmény informatikai kara, a Matematikai Intézet, valamint a Fizikai és Csillagászati Intézet is. Az MI-t számos vizsgálatban, nyelvi elemzésben és régészeti kutatásban is használják. „Igazából azt lenne könnyebb felsorolni, hogy hol nincs jelen. Megjegyzem, ahol még most nincs, hamarosan ott is lesz” – fogalmazott az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára.

Csabai István hangsúlyozta: arra törekednek, hogy ne csak a mesterséges intelligenciát kutassák, hanem együtt is működjenek azokkal a szakemberekkel, akik értik az adott szakmai terület igényeit – így dolgoznak együtt kórházakkal és nemzetközi kutatócsoportokkal is.

Úgy véli, jelenleg az számít a legnagyobb kihívásnak, hogy

tud-e olyan problémákban segítséget nyújtani az MI, melyeket az ember önmaga nem tudott eddig sehogy sem megoldani.

Hozzátette: az a fő kérdés, hogy meg tud-e válaszolni olyan dolgokat a mesterséges intelligencia, amelyekre az embernek jelenleg „abszolút nincs válasza, vagy a valamilyen szempontból limitált kapacitása nem engedi ezt meg”.

Nem minden információ megbízható

Csabai István elmondta: mára már szinte az összes hallgató megismerkedett a mesterséges intelligencia használatával az ELTE-n. Kiemelte, hogy rendkívül népszerűek az olyan nyelvi modellek, mint a ChatGPT és társai, és azt tapasztalják, hogy a beadandó feladatokban használják is ezeket a módszereket a diákok.

„Ezt nem tiltjuk meg senkinek, az ésszel való használatra biztatjuk a tanulóinkat”

– jegyezte meg az akadémikus.

Mint fogalmazott, az jelenti az igazán nagy nehézséget az MI használatában, hogy annak, aki nem tud még sokat, vagy még csak tanulja az alkalmazását, nehezebb eldöntenie, hogy melyik információban bízhat meg. „Azt már szinte mindenki megtapasztalta, hogy egy rossz diákhoz hasonlóan nagyon meggyőzően tud olyan dolgokról is sokat beszélni a mesterséges intelligencia, amikről valójában gőze sincs” – mondta Csabai István.

Az egyetemi tanár szerint a mesterséges intelligencia velünk marad, és egyre több helyen megjelenik – ráadásul felgyorsult formában. A professzor arra biztat mindenkit, hogy ne féljen kipróbálni, használni a mesterséges intelligenciát. Azt tanácsolja, legyünk kreatívak, és mérjük fel, mire, milyen célból tudjuk hasznosítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Januárban új történelmi csúcsra, csaknem 57 milliárd euróra emelkedett Magyarország devizatartaléka – derült ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett adataiból. A több mint 6,5 milliárd eurós ugráshoz több tényező együttes hatása járult hozzá, az egyik ilyen hatás az arany elmúlt hónapokban tapasztal drágulása – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki szerint a devizatartalék továbbra is egy hitelességi és stabilitási mutató a piac szemében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, a Dow napközben még történelmi csúcson is járt, ma reggel viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat. A japán tőzsde nagy pluszban van a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig iránykeresésben vannak a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyelnek a befektetők délután. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 10. 08:02
×
×
×
×