1 °C
A brit kis- és nagybefektetők körében az volt a héten a nagy hír, hogy a FSTE-tőzsdeindex pluszban zárt a húsvéti hosszú hétvége előtt. És az, hogy ez a plusz jelentős mértékben a mesterséges intelligenciának köszönhető – mivel sok cég fektet be MI-technológiába.
A fentieket árnyalja viszont, hogy egy jelentés szerint a közeljövőben akár nyolcmillió brit dolgozó állása szűnhet meg, mert elvégzik helyette a munkát az algoritmusok. A beszámoló szerint mindez az alacsonyan képzetteket érintené a legsúlyosabban.
Az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia hatásai már most is széles körben érezhetők, mivel a munkavállalók által végzett feladatok 11 százaléka jelenleg is ki van téve a fenyegetésnek
– közölte az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű szervezet.
Top highlights on AI recently:
— Amina Ali (@AminaMujic23) March 28, 2024
• An estimated 8 million jobs in the UK are at risk from artificial intelligence (AI) unless the government enacts proactive policies to prevent this, a report from the Institute for Public Policy Research (IPPR) warned pic.twitter.com/Su1ChjJ3QZ
A jelentés szerint az úgynevezett első hullám a back office (adminisztratív), a belépőszintű és a részmunkaidős állásokat veszélyezteti leginkább, ezen belül pedig a nők és a fiatalok a fő érintettek.
MI a munkafeladatok közel kétharmadában
Az elemezés kimutatta, hogy egyre több munkáltató integrálja a mesterséges intelligencián alapuló technológiát a munkafolyamatokba, és hogy az MI már a munkafeladatok akár 59 százalékát is érintheti, hacsak nem avatkozik be a kormány.
Ez az arány 7,9 millió állásnak felel meg, miközben a szerzők azt is megjegyzik: az „algoritmizálás” semmilyen előnnyel nem jár a GDP növekedése szempontjából.
(A szerzők 8 millió munkahely elveszését a legrosszabb forgatókönyvnek nevezték.)
If you're a business owner ignoring AI, pull your head out your ass and READ THIS THREAD.
— olly from doja (@olly_doja) March 27, 2024
Today the Institute for Public Policy Research validated everything we've said for the past year at @doja_ai.
BAD NEWS: large firms are way ahead so you might already be f*cked.
? https://t.co/JLETMa39U9
Hasznosabb lenne az ellenőrzött átmenet
Úgy vélték, jobbat tenne a gazdaságnak – és az embereknek is –, ha hatékonyan kezelnék az átmenetet „egy olyan ipari stratégia révén, amely szabályozással a kulcsfontosságú emberi funkciók védelmére helyezi a hangsúlyt és amely a beruházások fokozására törekszik, különösen a képzés terén”. Az elemzők becslése szerint az MI „kontrollált elterjesztése” a GDP 13 százalékos fellendülését eredményezheti, és évente akár 386 milliárd dollárnyi pluszt termelne a gazdaságnak.
A brit kormány még nem terjesztett elő olyan jogszabályt, amely kifejezetten az MI térnyerésére lenne válasz, de a múlt hónapban bejelentette, hogy több mint 90 millió fontot kíván költeni új MI-kutatási központokra, amelyek a mesterséges intelligencia felelősségteljes alkalmazásának módjait vizsgálják majd olyan területeken, mint az egészségügy, a vegyipar és a matematika.
Nem az a kérdés kell-e, hanem hogy milyen hamar terjed el
Carsten Jung, az IPPR vezető közgazdásza elmondta: „A már létező generatív mesterséges intelligencia nagy munkaerő-piaci zavarokhoz vezethet, vagy óriási mértékben fellendítheti a gazdasági növekedést. Bármi történjék is, annyi biztos, hogy milliók életét érinti majd”.
„Sok cég már most is beruházott ebbe, és potenciálisan még több feladatot gyorsíthat fel, ahogy egyre több vállalkozás alkalmazza a MI-t... A következő öt évben átalakíthatja a tudásalapú munkát” – fejtegette.
The Institute for Public Policy Research warns of job loss risks due to AI automation in the UK and urges government action for a strategic approach to integrate AI with the workforce to possibly boost GDP by 13%, while recommending policy measures and training investments to pic.twitter.com/xinQO1TN68
— Liz | ARTECONT (@ArteconftLiz) March 29, 2024
A kutató szerint a kérdés most kevésbé az, hogy hasznos lehet-e a mesterséges intelligencia, hanem inkább az, hogy a munkáltatók milyen gyorsan és milyen módon fogják használni.
„A történelem azt mutatja, hogy a technológiai átmenet áldás is lehet, ha jól kezelik, de zavart is okozhat, ha ellenőrizetlenül hagyják”.
Brit kormány: annyira azért nem kéne kongatni a vészharangot
A brit Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium szóvivője viszont kétségbe vonta a vészjósló hangnemet és „rendkívül spekulatívnak” nevezte az anyagot. „Számos olyan jelentés létezik, amely viszont azt jósolja, hogy az MI hatalmas mennyiségű új munkahelyet teremt majd, további növekedésnek ad lökést és növeli a termelékenységet".
„A mesterséges intelligencia már most is több mint 3,7 milliárd fonttal (4,7 millió dollár) járul hozzá gazdaságunkhoz évente, és 2018 óta már 290 millió fontot (366 millió dollár) fektettünk be a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és munkaerővel kapcsolatos kezdeményezésekbe”.
A szóvivő közölte, hogy a brit kormány folytatja a mesterséges intelligenciának a különböző ágazatokra gyakorolt hatása vizsgálatát, és biztosítjuk, hogy a munkáltatók vezető szerepet játsszanak a szilárd brit készségek és tehetségek kialakításában. Emellett dolgoznak azon, hogy még az idén útmutatót adjanak ki a dolgozók számára az alapvető mesterséges intelligencia-szakismeretekről.
„Továbbra is értékeljük a mesterséges intelligencia különböző ágazatokra gyakorolt hatását, és biztosítjuk, hogy a munkáltatók vezető szerepet játsszanak a szilárd tudásbázis és szakképzett munkaerő kiépítésében... Iránymutatást dolgozunk ki az emberek számára szükséges alapvető AI-készségekről, amelyet még az idén közzéteszünk.”
Kate Shoesmith, egy munkáltatói érdekvédelmi szervezet vezérigazgató-helyettese úgy kommentálta a jelentést, hogy egyes munkáltatók már most jól használják a mesterséges intelligenciát, például az ütemezésben, a jelöltek kiválasztásában, a háttérellenőrzésekben és a személyes képzési tervek kidolgozásában. De, ezek még csak az első lépések abban, hogy mit tehet az MI a munkaerőpiacért – fejtegette.
„Ahhoz, hogy maximalizáljuk a mesterséges intelligencia előnyeit, a munkáltatók és a kormányzat együttműködésére van szükség, különösen a készségfejlesztés és a szabályozás terén” – mondta.
„Ez egy gyorsan fejlődő terület – olyan, ahol szükségünk van olyan emberekre, akik jártasak és képzettek az MI jelenlegi használatában, de olyan készségekre is szükségünk van, amelyekkel alkalmazkodni tudunk a jövőbeli fejleményekhez.
Az oktatási rendszert tehát ezekre az alapvető munkáltatói igényekre kell építeni, olyan rugalmassággal, amely lehetővé teszi a megfelelő rövid tanfolyamok finanszírozását” – fejtette ki.
