Szerdán is folytatódott a Japán Noto-félszigetét megrázó újévi földrengés túlélőinek mentése, miközben jeges esők és potenciális földcsuszamlások tették sürgetővé a munkát.

A katasztrófának a legfrissebb adatok szerint már 73 halálos áldozatát azosították, de még sokan lehetnek a romok alatt. A nemzetközi sajtót és a közösségi médiát bejárta az a kép, amelyen oldalára dőlt hatemeletes ház látható. Ennél azonban nagyobb a pusztulás, ráadásul a térségbe a megrongálódott utak és hidak miatt nehéz bejutni. Ezért a japán kormány tengeri úton próbál segélyt bejuttatni.

Az epicentrumhoz közeli, 13 ezres Szuzu városban a házak 90 százaléka összeomlott és katasztrofálisak a károk – mondta a helyi polgármester. Szuzu Isikava prefektúrában fekszik, ahol a helyi hatóságok szerdán módosították a halálos áldozatok számát 55-ről 65-re.

A Noto-félszigetet még mindig gyengébb utórengések rázzák meg – jelentések körülbeül 500-ról számoltak be.

Vadzsima városban – ahol szerdán egy 5-ös erősségű utórengés volt - egy hétemeletes faépítmény által maga alá temetett nőt kerestek, de nem hallottak életjeleket.

Helyi idő szerint reggeli adatok alapján 130 kérés érkezett, hogy mentsenek ki embereket a romok alól – írta a Japan Times című angol nyelvű japán lap. A cikk publikálásának idején Szuzu városban még 72 kérésnek nem tudtak eleget tenni.

Kisida Fumio miniszterelnök is elismerte, hogy a „mentők versenyt futnak az idővel és az életek megóvása legyen az elsőszámú prioritás”.

A kormányfő 40 órával a katasztrófa után beszélt erről. Szakértők szerint 72 óra a kritikus mérföldkő, ezután drasztikusan esik a túlélési statisztika. A kormány szerdára kétezer főre duplázta a mentőakcióra kivezényelt katonák számát, rajtuk kívül 700 rendőr is segít.

Eddig összesen 33 ezer embert telepítettek ki az otthonaikból, miközben egyes helyeken nincs víz- és áramszolgáltatás, a mobilkapcsolat pedig akadozik.

A japán Meteorológiai Intézet szerint

a körzetben egy héten belül egy második, hetes erősségű rengés várható.

Japában egyébként saját földrengési skála létezik, a sindó, amely annak az intenzitását mutatja, hogy a helyszínen (és nem az epicentrumban) milyen intenzitással reng a föld. Az egyes fokozat azt jelöli, hogy „a magas épületek felső emeletein, néhány ember érezheti” a maximális, hetes pedig azt hogy „lehetetlen szabadon mozogni az intenzív rengés miatt és az embert eldobhatja a rengés, ha nem erősíti magát valamihez”.

Bár a legtöbb kár az ország nyugati partvidéke közepén található Isikava prefektúrában esett, a szomszédos Toyama és Nígata prefektúrákat is súlyosan érintette a katasztrófa, mert több, mint 110 ezer otthonban nincs víz.