Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
só sós salt
Nyitókép: Pixabay

Egy mindennapi mozdulat elkerülése óriásit segíthet az egészséges életben

Sokat sóz, keveset, csak néha vagy egyáltalán nem? Százalékos eredmények a sóhasználat egészségügyi következményeiről.

Az már régóta ismert, hogy túl sok só fogyasztása általánosságban magas vérnyomáshoz, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezethet. A témában folytatott friss tanulmányok megírásához a dél-koreai Kyungpook Nemzeti Egyetem kutatói több mint 500 ezer, 40 és 70 év közötti ember, a brit UK Biobank adatbázisban tárolt egészségügyi információit vizsgálták a 2006 és 2010 közötti időszakból.

A résztvevők ételsózási szokásait tanulmányozták: hogy soha/ritkán, néha, általában vagy mindig sózzák ételeiket. A válaszadók egészségügyi állapotáról szóló adatokat ezután 11 évre nézve tanulmányozták, hogy fényt derítsenek a sófogyasztás és az esetleges megbetegedések közötti összefüggésekre. A hvg.hu cikke szerint kiderült:

  • azoknál, akik soha nem sózzák meg az ételüket, 18 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki AF, mint azoknál, akik rendszeresen használják ezt az ételízesítőt.
  • Azok, akik csak néha nyúltak a só után, 15 százalékkal kisebb valószínűséggel szenvedtek pitvarfibrillációtól.
  • Akik az általában választ választották, azoknál 12 százalékkal alacsonyabb a kockázat azokhoz képest, akik mindig megsózzák az ételüket.

Vagyis a sómentes diéta akár közel 20 százalékkal is csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát.

Az aktuális ajánlás szerint egyébként napi 6 gramm, vagyis egy teáskanálnyi só bevitele az elfogadott, de ez gyorsan összejöhet, hiszen lényegében majdnem minden élelmiszerben van só.

(A vizsgálatból kizárták azokat, akiknek korábban már volt pitvarfibrillációja (atrial fibrillation, AF), koszorúér-betegsége, szívelégtelensége vagy szélütése.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×