Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Keszegek. Megkezdődött a november végéig tartó őszi lehalászás a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. tenyésztavaiból. A 12 tó 460 hektáros területén pontyot, busát, amurt, harcsát, kárászt, keszeget, süllőt és compót tenyésztenek. Az éves eladásra kerülő mennyiség felét külföldön, felét hazai piacokon értékesítik.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Oláh Tibor

Inváziós halak a Balatonba? Van benne ráció

"A természetvédelemmel partneri viszonyban a jövőben át kell gondolni, hogy milyen víztípusba milyen halfajt érdemes telepíteni" - véli a Mohosz alelnöke.

A Hírbalaton a hang.hu-ra hivatkozva azt írja, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese szerint "a természetvédelemmel partneri viszonyban a jövőben át kell gondolni, hogy milyen víztípusba milyen halfajt érdemes telepíteni".

Dérer István szerint lehet, hogy meglepő, amit mond, de a vizek halállományának az összetételét is meg kell vizsgálni, a jövőben az őshonos állományok védelme és a klímaváltozás hatásainak átvezetése érdekében a legtöbb helyen át kell alakítani ezt a szerkezetet.

Szerinte egyre világosabban látszik, hogy az éghajlatváltozásnak nagyon nagy vesztes halfajai vannak, gondol elsősorban a csukára, ugyanakkor meg kell vizsgálni akár a tabuk ledöntésével is, hogy mit lehetne még telepíteni és hová, a szükséglet, az alkalmazkodóképesség, a kieső fajok kiváltásának igénye figyelembevételével. Példaként az amurt, a csíkos sügért és a tokféléket említette.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×