Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Youtube

Megtalálták a legrégebbi vízöblítéses vécét – hihetetlen a története

A kínai előkelőségek már évezredekkel ezelőtt használhattak vízöblítéses toalettet.

A 2400 éves toalett törött részeit, valamint egy görbe öblítőcsövet tavaly nyáron tárták fel egy kutatócsoport tagjai a kínai állami média szerint a Hszian területén található Yueyang régészeti lelőhelyen, egy ősi palota romjai között.

A lelet betekintést nyújt abba, milyen privilegizált életet élhetett az ország uralkodó elitje már évezredekkel ezelőtt is – írja a BBC a közelmúltban a nyilvánosság elé tárt felfedezés kapcsán.

A China Daily szerint a toalett valószínűleg az épületen belül helyezkedett el, a lefolyócső pedig egy, a falakon kívüli gödörbe vezetett.

Liu Rui, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Intézetének kutatója, az ásatást végző csoport egyik tagja szerint ezt a lehetőséget valószínűleg magas rangú tisztviselők számára tartották fenn a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 475-221) és a későbbi Han-dinasztia idején (i. e. 206-tól i. sz. 220-ig). Hozzátette, hogy

a szolgák valószínűleg minden alkalommal vizet öntöttek a vécécsészébe, amikor azt használták.

Liu szerint nagyon kevés ókori példája van a vízöblítésese vécéknek, ez is a kínaiak tisztaság iránti elkötelezettségének bizonyítéka.

A tiszta vízöblítéses toaletthez való hozzáférés ma sem megoldott az ország több területén: Hszi Csin-ping ebben is változást szeretne elérni.

"A vécék kérdése nem kis dolog, ez a civilizált városok és vidékek építésének fontos szempontja" – nyilatkozta egy, a People's Daily című lapban 2018-ban megjelent cikkben. – Ezt a munkát a vidék revitalizációjának sajátos feladataként kell előmozdítani, és az ilyen, az emberek életminőségét befolyásoló hiányosságokat nagy erőfeszítésekkel kell pótolni."

Ezt megelőzően az első vízöblítéses vécét John Haringtonnek tulajdonították, aki állítólag

Erzsébet királynőnek telepített egyet a 16. században

– igaz, Északnyugat-Indiában 4000 éves vízelvezető rendszereket találtak, amelyek toalettekhez kapcsolódhattak.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×