Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Daily Express/Pool/Steve Reigate

David Attenborough szerint azonnal cselekedni kell

Rangos díjat kapott a brit természettudós.

David Attenborough a Föld bajnoka címet kapta az ENSZ Környezetvédelmi Programjától. A rangos elismeréssel a 95 éves tudós elkötelezettségét díjazták, amellyel történeteit meséli a természeti világról és a klímaváltozásról. A díjat megköszönve Attenborough ismételten hangsúlyozta, hogy azonnal cselekedni kell a természet és a bolygó védelmében.

A tudós számos népszerű természetfilmet készített, leghíresebb munkái közé tartozik a Kék bolygó és az A Plastic Ocean (Műanyag óceán). Attenborough szerint a környezetvédelem sikertörténetei azt a reményt táplálják, hogy a változás lehetséges.

"Ötven éve a bálnák a kihalás szélén álltak világszerte. Aztán az emberek összefogtak, és ma már több bálna él a tengerben, mint amennyit valaha láttunk.

Tudjuk, hogy milyen gondok vannak, és azt is tudjuk, hogyan oldjuk meg őket. Csak az egységes cselekvés hiányzik"

- magyarázta.

A tudóst munkásságát méltató Inger Anderson, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezérigazgatója kiemelte: "Ha van esélyünk arra, hogy elkerüljük az éghajlat és a biológiai sokféleség összeomlását és megtisztítsuk a szennyezett ökoszisztémákat, az azért van, mert milliók szerettek bele a bolygóba a filmjei és írásai, narrációi miatt".

Attenborough az 1950-es években kezdett el természettudományi programokon dolgozni, természetfilmjei, amelyek a Föld minden tájának élővilágát mutatták be, világszerte rendkívül népszerűek lettek. Az elmúlt négy évben a bolygót és az embereket érintő klímaváltozásra figyelmeztető felhívásai egyre sürgetőbbeké váltak.

Rick Stafford, a Bournemouth-i Egyetem tengerbiológusa is elismerően szólt Attenborough törekvéséről, hogy jó példákon keresztül győzzön meg a változtatás lehetőségéről. Ugyanakkor hozzátette: "Attenboroughnak sikerült felhívnia a figyelmet az éghajlatváltozásra és a biodiverzitás csökkenésére. Az optimizmus fontos, de a megoldandó fő problémák nem tudományosak, hanem gazdaságiak és politikaiak" - idézte a BBC.

A Föld bajnokai elismerést 2005 óta ítélik oda a környezetvédelemben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek, állami és civil szervezeteknek. 2019-ben mások mellet Costa Rica is megkapta az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vállalt úttörő szerepéért, de 2006-ban a Szovjetunió volt elnöke, Mihail Gorbacsov és egy évvel később Al Gore korábbi amerikai alelnök is elnyerte.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×