eur:
413.53
usd:
401.28
bux:
81703.87
2025. január 10. péntek Melánia
Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Egyértelmű álláspont: nem hoz hasznot az ivermektin koronavírus-fertőzés esetén

Az ivermektin korai alkalmazása nem csökkenti a kórházi kezelés vagy a sürgősségi megfigyelés kockázatát egy frisss tanulmány szerint.

A brazil vizsgálat kétszeresen vak, randomizált módon zajlott, és tünetes koronavírus-megbetegedésben szenvedők bevonásával hajtották végre.

A legfeljebb hét napja tüneteket mutató, a progresszió legalább egy kockázati tényezőjével rendelkező betegek véletlenszerűen kaptak három napon keresztül naponta egyszer ivermektint (679 beteg) vagy placebót (szintén 679 beteg) – írja a MedicalXpress.

A kutatók megállapították, hogy az ivermektincsoportban a betegek 14,7 százaléka, a placebocsoportban pedig a betegek 16,3 százaléka került kórházba vagy sürgősségi megfigyelésre 28 napon belül. A 211 eset 81 százaléka kórházi felvétel volt. Az ivermektin alkalmazása tehát nem volt jelentős hatással a betegség lefolyására.

"Az Egészségügyi Világszervezet a vizsgálatunk előtt kapott eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy

az ivermektinnel kapcsolatban csak nagyon alacsony bizonyosságú bizonyítékok állnak rendelkezésre,

ezért az ivermektin alkalmazását a koronavírusban szenvedő betegek kezelésére a klinikai vizsgálatokon kívül nem javasolta. A mi vizsgálatunk eredményei összhangban vannak ezekkel a következtetésekkel".

A WHO csak klinikai kísérletekben alkalmazná

A WHO jelenleg sem enyhe, sem súlyos tünetek esetén sem ajánlja a szer alkalmazását, sem rövid, sem hosszú ideje fennálló tünetek kezelésére. Egyedül klinikai vizsgálatokban történő hasznosítását támogatják.

Az ivermektint régóta használják olyan parazitákkal szembeni kezelésre, mint

a fejtetű vagy a folyami vakságot okozó parazita.

A SARS-CoV-2-vel kapcsolatosan úgy találták: halálozásra, lélegeztetőgépre való kerülésre, kórházi tartózkodás hosszára, a vírus a testből történő kiűzésére gyakorolt hatása nem bizonyított. Véleményük szerint az, hogy egy szer olcsó és könnyen elérhető, nem indokolja használatát egy olyan betegségben, amelyikkel kapcsolatosan nincsen bizonyított hatása. Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy ha megfelelő bizonyítékok kerülnek napvilágra a szer használatáról, változtathatnak ajánlásukon.

Az EMA szerint toxikus adagban hathatna legfeljebb

Az uniós gyógyszerhatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is megvizsgálta a szert, és közölte: nem ajánlja azt a Covid-19 kezelésére, kizárólag a szerrel kapcsolatos klinikai vizsgálatokban lehet alkalmazni. Egyes laborvizsgálatok szerint az ivermektin blokkolhatja a koronavírus replikációját, de csak a most engedélyezettnél sokkal magasabb dózisban, és ezen adagok mérgező hatásait nem lehet kizárni
- közölte még az amszterdami székhelyű uniós gyógyszerhatóság.

Hozzátették: az egyes klinikai vizsgálatok eredményei változatosak voltak, némelyekben egyáltalán nem hozott eredményt a koronavírus ellen, másokban kimutattak pozitív hatást. Megjegyezték továbbá, hogy nem érkezett a szervezethez kérelem a gyógyszer engedélyezésére.

Az ivermektin iránt nagy mértékben megnőtt a kereslet a pandémia ideje alatt,

különösen Dél-Amerikában, de Brazíliában, Franciaországban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Dél-Korában és Magyarországon is terjednek olyan információk a közösségi médiában, amelyek ennek a szernek a hatékonyságát bizonygatják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. január 10. 11:05
×
×
×
×