Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
332.45
bux:
121077.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: NASA

Az ózonréteg megmentése juttatta új esélyhez az emberiséget

A halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC) betiltása attól mentette meg az emberiséget, hogy 2100-ra a jelenleginél még 2,5 fokkal magasabb átlaghőmérséklet-emelkedés következzen be. A gázokat annak idején hűtőgépekben használták.

A másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedés elleni küzdelmet tehát CFC-gázok teljes tiltása teszi egyáltalán lehetővé: mivel a Föld átlaghőmérséklete már így is több mint egy fokot emelkedett az iparosodást megelőző értékekhez képest, ezeknek a káros gázoknak a használatával a teljes hőmérséklet-emelkedés akár 3,6 fokosra is rúghatnak a kutatók modellezései alapján, írja a The Guardian.

Többféle termékben használták

A CFC-gázokat a hűtők mellett még aeroszolos palackokban és hab állagú termékeket tartalmazó palackokban használták.

Az ózonréteget nagy mértékben károsító gázok csökkentették a Föld képességét a szén-dioxid légkörből való elnyelésére.

Ha a gázokat máig használnák, a világ már most is a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyv szerint várható szintjét tapasztalná, amennyiben a nemzetközi vezetők nem teljesítenék a nettó nulla széndioxid-kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. Az ózonréteg megóvása megvédi a Föld növényzetet az UV-sugárzás káros növekedésétől, amely rontja a növények széndioxid-felvevő képességét. Az UV-sugárzás a növények növekedését gátolja, szöveteik struktúráját roncsolja és fotoszintézisre való képességüket is aláássa.

Kétféleképp ronthattak volna a helyzeten

Ha a gázokat még mindig használnák, a légkörben ma 165-215 ppm-mel több szén-dioxid lenne a jelenlegi 420 ppm-hez képest: ez 40-50 százalékos növekedést jelentett volna. A CFC-gázok az ózonpusztítás mellett üvegházhatásúak is: ezen képességük miatt 1,7 fokkal nőtt volna a hőmérséklet, a légkörben felhalmozódó szén-dioxid pedig ehhez tett volna hozzá még 0,8 fokos növekedést.

A kettő együtt növelhette volna további 2,5 fokkal a Föld átlaghőmérsékletét.

Katasztrófát úsztunk meg

Paul Young, a Lancaster Egyetem kutatója szerint egy olyan világ, ahol ezek a vegyi anyagok egyre nagyobb mértékben,

folyamatosan csökkentették volna tovább az ózonréteg vastagságát,

katasztrofális következményekkel járna az emberi egészségre, de a növényzetre nézve is.

"Kutatásunkból kiderül, hogy a Montreali Jegyzőkönyv sikerei túlmutatnak azon, hogy megvédik az emberiséget a megnövekedett UV sugárzástól, mivel a növények és a fák széndioxid-elnyelő képességét is védik. Bár remélhetjük, hogy soha nem jutottunk volna el a szimulált katasztrofális világba, ez mégis emlékeztet bennünket az ózonréteg további védelmének fontosságára" – mondta el.

2018-ban Kínából nagy mennyiségű CFC-gáz kibocsátását észlelték: az érintett gyárakban hatósági ellenőrzéseket és letartóztatásokat követően megszűnt a gázok használata.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

A korábbi évektől elmaradó hozamokkal zárták a tavalyi évet a magyar ingatlanalapok, kétszámjegyű nyereség elérésére nemigen volt lehetőségük a magyar lakossági befektetőknek, de az ingatlanalapok időnként a kihívásokkal teli környezetben is képesek voltak az állampapírokénál magasabb hozammal gazdagítani a befektetőiket. Mutatjuk, mely alapokkal lehetett a legjobban keresni – a több szempont mentén szűkített mezőny első helyét a Gránit Alapkezelő egyik alapja szerezte meg. Ha a pénzáramlásokat nézzük, ott már kedvezőtlenebbek a folyamatok, a befektetők régóta kifelé veszik a tőkét az ingatlanalapokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×