Infostart.hu
eur:
395.29
usd:
338.64
bux:
104286.14
2025. augusztus 11. hétfő Tiborc, Zsuzsanna
Boulogne-Billancourt, 2017. december 12.Richard Branson brit milliárdos, a Virgin-csoport elnöke (j) az 54 állam- és kormányfő részvételével zajló One Planet elnevezésű párizsi klímavédelmi csúcstalálkozón a Párizs közelében fekvő Boulogne-Billancourt-ban 2017. december 12-én. (MTI/EPA pool/Etienne Laurent)
Nyitókép: MTI/EPA pool/Etienne Lauren

Figyelmeztetés: az űrversenynek káros hatása is lehet

Egy kutató óvatosságra int az űrturimus iparág növekedésével kapcsolatban.

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés mövekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.

Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világűr peremén, űrhajójuk nagyjából 86 kilométeres magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója hasonló útra készül kedden. Mindkét üzletember az űrutazások jelentős kiterjesztésében reménykedik, űripari vállalataik mindennapossá akarják tenni az űrturizmust.

Az új magán űrhajók indítása azonban hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja.

Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe.

A rakéták szén-kibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente mintegy 5,6 százalékkal nő

- mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat.

"Egy hosszútávú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás egy-három tonna. Egy rakéta felbocsátásé 200-300 tonna" - hangsúlyozta.

Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA adatai szerint. Ezzel szemben a légiforgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült.

A rakétákból a kibocsátás azonban közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig - két-három évig - megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében - ahol felhőkké alakul - melegítő hatású lehet. "Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet hatása" - tette hozzá.

Közelebb a földhöz minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik és feltartóztatja a meleget. A szén-dioxid mellett, a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával.

Egy új piaci jelentés úgy becsülte, hogy a globális szuborbitális közlekedés és az űrturizmus 2031-re 2,8 milliárd dollárra nő, azaz évi 17 százalékkal a következő évtizedben.

Marais szerint az új űrfejlesztések körül mindig nagy az izgalom, de lehet felelősségteljesnek lenni, amikor valami izgalmasra vállalkozunk. Óvatosságra int az űrturimus iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok az általuk használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról. "Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetően. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják rakétajegyeiket" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk

Ettől lesz egy magyar település igazán biztonságos – a legjobb Hévíz és a második Siófok példája

Hévíz lett Magyarország legbiztonságosabb települése egy nemzetközi felmérés szerint. A világ egyik legnagyobb, közösségi alapon működő statisztikai adatbázisa, a Numbeo szerint hazánkban ebben a Zala vármegyei fürdővárosban a legkevésbé veszélyes éjszaka egyedül kimenni az utcára. A második legbiztonságosabb magyar település pedig Siófok lett, ahol a polgármester korábban rendőrkapitány volt. A két város vezetői az InfoRádióban beszéltek településeik sikeréről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.11. hétfő, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa
Kiszámolták, mekkora fejfájást okoznak Trump vámjai a világnak és Magyarországnak

Kiszámolták, mekkora fejfájást okoznak Trump vámjai a világnak és Magyarországnak

Az elmúlt hónapokban egymást érték Donald Trump amerikai elnök bejelentései különböző vámok kivetéséről és kétoldalú tárgyalásokról, amelyek régen nem látott módon forgatták fel a jelenleg ismert világgazdaságot. A terhek azonban nem egységesek sem termékkört, sem földrajzi elhelyezkedést tekintve, ezért az elemzők kiszámolták, hogy jelenleg mekkora vámokkal szembesülnek az USA-ba exportálók a világ különböző pontjain. Számításaik szerint az Európai Uniós tagországok terhei a 3-18 százalékos sávban mozognak, Magyarország pedig 11,1 százalékával a középmezőnyben helyezkedik el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. augusztus 11. 04:32
×
×
×
×