Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az új koronavírus betegeinek ápolására alakítanak ki szükségkórházat az indiai Asszám államban fekvő Gauháti egyik sportcsarnokában 2021. április 19-én. A koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma több mint 15 millió Indiában, a második legmagasabb a világon az Egyesült Államok után.
Nyitókép: MTI/AP/Anupam Nath

Ez a két vakcina nagyon hatásos az indiai mutánssal szemben

Hasonló hatékonysággal védenek, mint a brit variánssal szemben.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss vizsgálati eredményei szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinái egyaránt nagyon hatékonyak a koronavírus indiai variánsa által okozott betegség kialakulásának megakadályozásában.

A PHE adatai szerint a két vakcinaféle majdnem olyan magas hatékonysággal akadályozza meg a hivatalosan B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott, közkeletűen indiai variánsként emlegetett változat okozta Covid-19 betegség szimptomatikus kifejlődését, mint a Délkelet-Angliában korábban feltűnt, Nagy-Britanniában dominánssá vált kenti variáns esetében.

A közegészségügyi szolgálat vizsgálata kimutatta, hogy

  • a Pfizer/BioNTech-oltóanyag a második dózis beadása után két héttel 88 százalékos hatékonyságú a tünetekkel járó megbetegedés kialakulásával szemben.
  • Ugyanez a vakcina 93 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 betegség kifejlődését a B.1.1.7 megjelölésű kenti variáns esetében.
  • Az Oxford/AstraZeneca-vakcina a PHE vizsgálata szerint két dózis beadása után 60 százalékos hatékonysággal veszi elejét a tünetekkel járó koronavírus-betegség kialakulásának.
  • Ennek az oltóanyagnak a hatékonysága a Covid-19 betegség kifejlődésével szemben 66 százalékos a kenti vírusváltozat esetében.

Jenny Harries, a brit egészségügyi minisztérium egészségügyi biztonsági hivatalának (UK Health Security Agency, UKHSA) vezérigazgatója a BBC televízió politikai magazinműsorában elmondta: a két vakcina hatékonysága között mutatkozó látszólagos különbség abból ered, hogy a vizsgálat minden korcsoportra kiterjedt, viszont a Pfizer/BioNTech-oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása jóval előbb kezdődött és fiatalabb korosztályokra, főleg a közegészségügyi ellátásban dolgozókra összpontosult.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcina hónapokkal később került forgalomba, főleg az idősebb korosztályokra terjedt ki, és a vizsgálati adatminta számottevően kisebb, mint a másik oltóanyagé – hangsúlyozta Harries professzor.

A Public Health England vizsgálati beszámolója kiemeli: a két oltóanyag az indiai variáns okozta Covid-19 kórházi kezelést igénylő súlyos formáinak kialakulását, valamint a betegség okozta halálozást valószínűleg még magasabb hatékonysággal akadályozza meg, mint a szimptomatikus – vagyis érzékelhető tünetekkel járó, de kevésbé súlyos kimenetelű – betegség kifejlődését.

A PHE hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a B.1.617.2 variáns nem okozott olyan nagy számú, súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedést, hogy a két vakcina ilyen esetekkel szembeni hatékonyságát pontosan meg lehessen állapítani.

Mary Ramsay professzor, a PHE oltási programokért felelős igazgatója a vizsgálati eredmények vasárnapi ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a kutatás megnyugtató módon igazolja, hogy mindkét vakcina magas szintű védelmet nyújt a B.1.617.2 variáns okozta szimptomatikus megbetegedések kialakulása ellen.

Ramsay professzor is hangsúlyozta, hogy a két oltóanyag várhatóan még nagyobb hatékonyságúnak bizonyul a kórházi kezelést szükségessé tévő súlyos megbetegedések és a halálozások megakadályozásában, éppen ezért életfontosságú, hogy mindenki mindkét oltási dózist megkapja.

A szaktárca adatai szerint a felnőtt brit lakosság 71,6 százaléka részesült eddig a koronavírus elleni oltás első adagjában, 41,9 százalék már mindkét dózist megkapta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×