Kanada legészakabbi pontjától Ausztrália legdélebbi csücskéig a világ minden táján folyamatosan vizsgálják a kutatók a szennyvizet: egy év leforgása alatt tucatnyi, a szennyvíz vizsgálatára irányuló programból kétszáz lett a világ minden táján azt követően, hogy kiderült: széklettel teljes vírus mellett annak részecskéi is távoznak a fertőzöttek szervezetéből, írja a Nature.
A szennyvízből gyűjtött információ segítségével a tudósok követni tudják a járvány alakulását, meg tudják mondani, hol várható kitörés, meghatározzák, melyik környéken érdemes többet tesztelni, illetve meg tudják becsülni azt is, mekkora lehet a fertőzöttek összlétszáma egy-egy környéken – ahogy ezt teszi hétről hétre Magyarországon is a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Ana Maria de Roda Husman, a holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója azt mondja, a járványmegfigyelésben mindig is komoly szerepe volt a szennyvíz elemzésének, de ilyen fellendülésre eddig még nem volt példa.
Sok célra használható
Az országok különböző kiterjedtségű megfigyelőprogramokat üzemeltetnek annak megfelelően, hogy mennyire súlyos náluk a járványhelyzet, és nagyon sokrétű célokra használják a kapott eredményeket.
Az Egyesült Arab Emirátusokban például a fogadott
a fogadott repülőjáratokon található szennyvíz alapján megállapítják, vajon van-e fertőzött az utasok között.
Hongkongban az egyes épületek szennyvizét azért is vizsgálják, hogy kiderüljön, él-e a tömbben olyan, aki beteg, csak még nem tud róla. Kanadában pedig arra kíváncsiak a kutatók, mely variánsok vannak jelen közelükben.
Közös minden programban, hogy korai figyelmeztetőrendszerként tekintenek a szennyvíz vizsgálatára. A tünetek megjelenése előtt néhány nappal kezdődik meg a vírus örökítőanyagának ürülése a szervezetből: de Roda Husman a saját adatait arra használja, hogy a közeljövő kórházi telítettségét előre jelezhesse.
Amerikában egyetemi campusokon a kollégisták lakhelyein azért vizsgálják a szennyvizet, hogy ha abban megjelenik a koronavírus, a diákokat tesztelésre tudják biztatni.
Tízezer diákot nem tudnak folyamatosan tesztelni, ez a metódus jóval olcsóbb és az egyetemi esetek 85 százalékát felfedi.
Kell az innováció is
Az ausztrál kutatókat kihívások elé is állította ez a módszer. A hatalmas szigetországban a pandémia eddigi ideje alatt alacsonyan maradtak a fertőzésszámok, viszont ezzel a technikával nehéz kiszűrni az egymillióból egy-két embert érintő eseteket. Az alapvető módszer szerint ugyanis egy palackot eresztenek be a szennyvízgyűjtőbe vagy az azt feldolgozó üzem tartályába, azzal vesznek mintát. Ausztráliában ezzel szemben gézt vagy más abszorbens anyagot tesznek egy passzív mintagyűjtőbe, melyet akár négy napra is a szennyvízbe meríthetnek, így sikeresebben felfoghatók a vírustöredékek is.
A kutatók közt vannak egyébként olyanok is, akik úgy gondolják,
a szennyvíz vizsgálata a járvány megfigyelésének leghatékonyabb módja,
ez ugyanis a tünetmentes fertőzöttekről is képet ad. Ahogyan Gertjan Medema, a nieuwegeini KWR Vízkutató Intézet mikrobiológusa fogalmaz: nem mindenki megy el teszteltetni, de mosdóba mindenki jár.
India kemény dió
A fejlődő országokban ugyanakkor nem olyan könnyű alkalmazni ezt a módszert, mint máshol. A szennyvízmegfigyelő programok 70 százalékát fejlett országokban működtetik jelenleg.
"Indiában a tesztelés hihetetlenül nagy kihívást jelent, mivel a szennyvízrendszerek tagoltak" - mondja Sudipti Arora, az indiai Dzsaipurban található Dr. B. Lal Biotechnológiai Intézet környezetvédelmi kutatója. Elmondása szerint a városoknak csak körülbelül egyharmada rendelkezik csatornahálózattal.
"A nyomornegyedek és a vidéki területek nagyrészt kiesnek vizsgálatunk látószögéből".
Sok, a területen dolgozó tudós szerint a világjárvány pozitív hozadéka lehet, hogy elterjedtebbé teszi szennyvíz használatát közegészségügyi megfigyelésekre - akár a jövőbeli világjárványok, akár más egészségügyi mutatók, például a stresszt jelző hormonok vagy a koffeinfogyasztás szintjének nyomon követésére.