eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Hőkamera méri egy diák testhőmérsékletét egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án. Az iskolakezdés első hónapjának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy felkészültek az intézmények és fegyelmezett a koronavírus-járvány elleni védekezés a köznevelésben - tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mai közleményében. Az Emmi emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése értelmében október 1-jétől tovább fokozzák a védekezést: valamennyi köznevelési intézményben a belépéskor mérik majd a gyermekek, a tanulók és az ott dolgozók testhőmérsékletét, ami segít kiszűrni a betegeket és ezzel csökkenti a fertőzés kockázatát.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Koronavírusos volt a gyermeke? Erre kell odafigyelni

Szót kért a Magyar Tudományos Akadémia a legkisebbek koronavírus-betegségével kapcsolatban.

Újabb Covid-hírlevelet adott ki a Magyar Tudományos Akadémia, sorban a hatodik közleményében az intézmény a gyermekek megbetegedésével és kezelésükkal foglalkozik.

Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról ír.

"Gyermekkorban szerencsére a fertőzés a fertőzöttek több mint 90 százalékánál tünetmentesen vagy enyhe formában (hőemelkedés, alacsony láz, száraz köhögés, gyengeség) zajlik. Az Egyesült Államokban az összes fertőzött gyermek 0,1–1,9 százaléka kerül kórházi felvételre, a kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül 10 százaléka igényel intenzív terápiás kezelést. A betegség mortalitása 0,03 százalék" - sorolja az összefoglaló.

A főorvos szerint ugyanakkor a hátrányosabb helyzetben élő gyermekeknek nagyobb esélyük van olyan betegségekre, amelyek mellett a koronavírus-betegség lefolyása súlyos lehet, ám annak alapvetően még nincs meg a tudományos magyarázata, hogy a gyermekekre miért ennyire veszélytelen a koronavírus a felnőttekhez képest, feltevés persze van:

a felnőttek életmódból és életkorból fakadó kitettsége nagyobb, illetve a gyermekek immunválasza erősebb.

Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika poszt-Covid ambulanciájának vezetője a betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásait ismerteti.

"A panaszok sokfélék, és több szervrendszert is érintenek, tehát nemcsak a különböző betegek különböző tünetei, hanem az egy betegnél megjelenő számos különböző panasz is bonyolítja a képet. Gyakori

  • a fáradtság
  • a fizikai és kognitív teljesítőképesség csökkenése
  • a figyelemzavar
  • a mellkasi fájdalom
  • az elhúzódó lázas állapot
  • a felső légúti tünetek
  • a fejfájás
  • a szaglás- és ízérzésvesztés – ezek az akut betegségnél is markáns tünetek
  • az izom- és ízületi fájdalmak
  • az alvászavar.

Saját beteganyagunkban eddig két betegnél tapasztaltunk hallucinációkat és bizarr hullámokban jelentkező érduzzanatot, fájdalmat. Világosan látnunk kell, hogy a betegek jelentős részének nagyfokú életminőség-romlással kell szembenéznie" - fogalmaz az ambulanciavezető.

Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház Oltási Szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának rezidense a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

"Néhány esetben az enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés után is súlyos szövődmény, úgynevezett sokszervi gyulladás alakulhat ki" - érvelt az oltás mellett.

Mint leírta, a gyógyszergyárak már a tavalyi év során megkezdték klinikai vizsgálataikat a serdülők korosztályában.

"A Pfizer/BioNTech már pozitív eredményeket is közölt fázis 3. vizsgálatáról, melyet 12–15 éves korú gyermekek körében végeztek. Kiváló hatékonyságról és kiemelkedően magas ellenanyagszintről számoltak be ebben a korcsoportban. Az oltást a gyermekek jól tolerálták. Az eredményeiket már az Európai Gyógyszerügynökséghez és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeletéhez is benyújtották, hogy az oltás hivatalos engedélyezését erre a korcsoportra is kiterjesszék. A Moderna szintén indított 12–17 éves korú gyermekek körében fázis 2./3. vizsgálatot a tavalyi év végén" - részletezte, hozzátéve,

a két mRNS-fejlesztő már a 6-11 éves korosztályban is tesztel.

A hírlevelet tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indították el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×