A kamara szokásos márciusi évnyitóján hagyomány szerint a kamara elnöke után a jegybankelnök, a kormány legfőbb gazdasági felelőse, majd a miniszterelnök értékelte a magyar gazdaság helyzetét.

Nagy Elek, az MKIK elnöke szeint „az elmúlt 15 év gazdasági sikertörténet”: nincs munkanélküliség, sok a beruházás, növekvő az életszínvonal. Nagy Elek a hvg.hu összefoglalója szerint elmondta: rövid távon a stabilitás a cél, középtávon, vagyis 3-5 éves időtávban két fő irányt érdemes célozni: az egyik a hatékony, digitális okos állam, például szinte teljes körű digitális ügyintézés az adminisztrációs költségek drasztikus csökkentésével. A másik cél a regionális szolgáltatóközponttá válás. Nagy Elek szerint a mai világban szemléletváltásra van szükség, újra kell értelmezni a magyar gazdaság pozícióját: Magyarország nem csak munkaerejével, hanem pénzügyi, technológiai és tudás alapú rendszereivel tud hozzájárulni a világ gazdaságához.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az elmúlt négy év kiszámíthatatlan környezetében is a kormány a vállalkozóbarát énjét mutatta meg. Ehhez energiabiztonság, vállalkozóbarát adórendszer és gazdaságfeljesztési források hatékony szétosztása kell, és mindebben segített a kormány. Nagy Márton szerint a kormányzati energiapolitika kulcsa az olcsó olaj és gáz, illetve a saját termelésű áram: Paks I, Paks II, és az általa „Paks III”-nak nevezett napenergia . Nem akarunk lemondani a vállalkozóbarát adórendszerről – folytatta Nagy Márton. Kiemelte a 9 százalékos társasági adót, amely a legalacsonyabb az EU-ban. 2026-ban a GDP 6 százalékát költjük a gazdaságra: 6170 milliárd forintot a költségvetésből – hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint ez több mint háromszorosa a 2010-es mértéknek. „Ha valaki azt állítja, hogy ez a kormány nem segíti a vállalkozókat, az hazudik” – fogalmazott.

Varga Mihány, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egy éve regnáló új jegybanki vezetés munkájának eddigi mérlege a stabilitás és a bizalom. Jelentősen mérséklődött az infláció, a devizapiac volatilitása csökkent, a devizatartalék rekordszinten van, a magyar bankrendszer pedig megőrizte a stabilitását. Mindazt, amit a magyar gazdaság elért az elmúlt évben, azt egy rendkívül kedvezőtlen környezetben tette –emelte ki. A bizonytalanságok sorát növeli a most kiéleződő közel-keleti konfliktus, így nem tudhatjuk, meddig emelkednek a nyersanyagárak, meddig tart ki a konfliktus – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédét azzal kezdte: Brüsszelben az Európai Tanács ülésein tölti ideje jelentős részét, és ott „haditanácsok” vannak – ezért arra kért minden jelenlévőt, hogy

„az eddigi beszédek tartalmát tegyék zárójelbe. Ne húzzák át, de tegyék zárójelbe”

– fogalmazott. „Önök egy békegazdaságról beszéltek, de semmi garancia nincs rá, hogy itt békegazdaság lesz” – mondta.

Ezután a bürokráciacsökkentésről beszélt: az állam egyes bürokratikus feladatainak hozzáértő köztestületekre való átruházásáról beszélt. A kamarának át fogunk adni egyes feladatokat, és erről alá fogunk írni egy megállapodást – mondta, hozzátéve: a kamara sok esetben közelebb van az élethez, a valósághoz, a vállalkozásokhoz, mint a kormány.

Európa a háború szélén egyensúlyoz ma

– mondta Orbán Viktor, aki szerint az ma a kérdés, hogy háborúgazdaság vagy békegazdaság legyen? És ma sajnos az európaiak haditanácsokat tartanak, és csak hadigazdaságról beszélnek – mondta. Ez azt jelenti, hogy itt, a kamara évnyitóján elhangzott tervek is mind zárójelbe kerülnek, hiszen ki ígérte, hogy itt békegazdaság lesz? Európában ma nem errefelé megyünk. Ráadásul a háború blokkolta Európa gazdaságát, csak most sikerült visszafordítani stagnálássá a recessziót. Közben Amerika növekedik, Kína 5 százalékkal növekedett az elmúlt években.

Európában megszűnt 1 millió ipari munkahely. Egész iparágak számolódnak fel.

Az európai aluminiumipar megszűnt, a vegyipar végóráit éli – fogalmazott.

Európa világgazdasági aránya 15-ről 14 százalékra csökkent, az európai ipar a háború előtti helyzethez képest 4 százalékkal esett. Eközben Amerika megőrizte a pozícióit, Kína pedig 18-ról 20 százalékos arányra nőtt – mondta Orbán Viktor.

Európa úgy döntött, hogy leválik az olcsó orosz energiáról. Ennek a következtében az egész unióban megszorító csomagok vannak,

minden országból visszavágásról, megszorításról hallunk, Európában ma csak túlélősdi van, nem fejlődés – mondta. Ráadásul Európa úgy döntött, hogy azt a kevés pénzét is, ami van, elküldi Ukrajnába. Eddig 200 milliárd eurót küldtek, most döntöttek egy 90 milliárd eurós hitelről, amiből mi szerencsére kimaradunk. De már az unokáik jövőjét adósítják el, és itt van az asztalunkon egy 800+700 milliárd dolláros csomag is. Ezt el akarják küldeni Ukrajnába – mondta.

Ezért mondom, hogy ne vegyék készpénznek, ami ma Magyarországon van: adócsökkentés és béremelés.

Európa az ellenkező irányba megy, és ők minden pénzt Ukrajnára akarnak költeni. Mi a Demján Sándor-program során 1800 milliárd forintot a magyar vállalkozásokra költünk, nem Ukrajnába küldjük a pénzt. Mi egymillió édesanyát tettünk adómentessé, nem pedig Kijevbe küldük a magyarok pénzét

– mondta Orbán Viktor, aki szerint ezért napi csatákat kell vívnia, hogy így lehessen, hogy kimaradjunk a háborúból, és hogy ne hadigazdaságot építsünk.

Orbán Viktor szerint minderre azért van lehetőség, mert a magyar gazdaság stabil, nem lehet megrengetni. Ezért is fontosak a munkahelyvédő programok, a béremelések, hogy ne legyen szociális nyugtalanság, hogy „az ellenfeleink ne lázítsák fel a munkanélkülieket, hogy ne kényszeríthessenek bele minket a brüsszeli hadigazdaságba” – fogalmazott. Megvédtük az adórendszert is, különösképp támadják az egykulcsos adórendszert, ami a legigazságosabb és a gazdasági sikereink alapja – fogalmazott. Ezután megköszönte, hogy „fát vághattunk sokak hátán Önök közül” a különadókkal, amelyet mi méltányos közteherviselésnek tekintünk – mondta Orbán Viktor, aki szerint

2010 óta 15 ezer milliárd forintnyi profitot vontak el sok nagy cégtől, 2026-ban pedig 2000 milliárdot vonnak el és csoportosítottak át a családokhoz, hogy megőrizzék a köznyugalmat Magyarországon.

Orbán Viktor szerint a kormány „szeretné csökkenteni a különadókat, de ilyen háborús körülmények között ennek minimális az esélye.”

A minsizterelnök ezután Varga Mihályra utalva azt mondta: „a jegybankba az unortodox elvek helyett megérkezett a protestáns etika, aminek köszönhetően stabil a forint, és rekordon a devizatartalék.”

Három kihívás áll előttünk, és ezen a három csatán dől el a sorsunk:

• a háború
• az energiaellátásunk
• és Ukrajna uniós csatlakozása

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a „diverzifikáció” szó jelentése az, hogy több lehetőségünk van – de ennek az épp ellenkezőjét jelenti, ha leválunk az orosz olajról, hiszen akkor olajból kettő helyett csak egy lehetőségünk van.

Ukrajna lezárta a Barátság vezetéket. Ezt mi erőből le fogjuk verni

– mondta Orbán Viktor. „Katonai erőnk nincs hozzá, ez hálistennek fel se merül, de polikai eszközünk rengeteg van, és élni fogunk vele” – fogalmazott.

Az ukránok nyíltan zsarolnak, de ezt a csatát meg fogjuk nyerni, rá fogjuk kényszeríteni őket, hogy nyissák meg a vezetéket

– mondta Orbán Viktor.

Ezután Ukrajna uniós integrációjának veszélyéről beszélt. Az első vesztes az agrárium lenne, ebből levennének 20 százalékot, hogy Ukrajnába küldjék. Ugyanezt tennék a kohéziós pénzekkel is, vagyis a szegény régiók is veszítenének 20 százalékot – mondta.

Egy olyan országot akarunk fölvenni az unióba, amelynek a szántóterületei nagyobbak, mint Franciaországé vagy Spanyolországé.

Ezért az a dolgunk a következő négy évben, hogy

• ne engedjük, hogy belesodorjanak minket a háborúba,
• ne engedjük, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába küldjék,
• ne engedjük, hogy leválasszanak minket az orosz olcsó energiáról, ami a rezsicsökkentés alapja,
• ne engedjünk az adócsökkentésből,
• és ne engedjük be az ukránokat az unióba

– fogalmazott Orbán Viktor.

Ezután aláírta az MKIK elnökével a kamara és a kormány közötti még szorosabb megállapodást.