A legtöbben szorongással küzdöttek – az érintettek 17 százalékát jellemezte ez az állapot –, utánuk pedig a hangulatingadozásokat megtapasztalók voltak a legtöbben – 14 százalék –, derül ki a CNN cikkéből. Bár a kórházban kezeltekre jellemzőbb volt ezeknek a szövődményeknek a kialakulása, nagy számban fordult elő ezen jelenségek valamelyike olyanoknál is, akik járóbeteg-ellátás keretében kaptak kezelést.

"Annál nagyobb eséllyel fordul elő valakinél ilyen állapot, minél súlyosabb volt a megbetegedése. A kórházban kezeltek esetében már 39 százalék az esélye annak, hogy valamiféle neurológiai vagy pszichológiai betegség maradjon hátra a koronavírusból felépülve" - mondja Maxime Taquet, a kutatás társszerzője.

"Eredményeink arra mutatnak, hogy

ezek a betegségek gyakoribbak azoknál, akik a koronavíruson esnek át, mint azoknál, akik egyéb légzőszervi megbetegedéseket kapnak el, még akkor is, ugyanazok a rizikófaktorok állnak fenn esetükben.

Most az a kérdés, hogy a következő időszakban mi történik az érintettekkel"- tette hozzá.

Az eredmények mindenesetre segíthetnek abban, hogyan kezelje az egészségügyi ellátórendszer a hosszú coviddal küzdőket.

A kutatásban 236 ezer, főként amerikai beteg adatait elemezték, ezzel ez a legnagyobb hasonló felmérés, amelyet eddig készítettek. A koronavírusos betegek adatait egyéb, ugyanebben az időszakban légzőszervi megbetegedésen átesettek adataival vetették össze, majd megállapították, hogy az influenzásokhoz képest 44 százalékkal nő koronavírusosok esetében a neurológiai vagy pszichológiai problémák kialakulásának esélye, egyéb légzőszervi megbetegedéseken átesettekhez képest pedig 16 százalékkal nőtt esélyük. Ötvenből nagyjából egy túlélőnél iszkémiás stroke alakult ki agyi vérrög miatt.

Nem minden neurológiai megbetegedés rizikóját növeli ugyanakkor az új koronavírus: a Parkinson-kór és a Guillain-Barré szindróma gyakorisága sem nő azt követően, hogy valaki felépül koronavírusból, annak dacára, hogy ezeket a neurológiai betegségeket gyakran kötik össze valamilyen vírusfertőzéssel.

Musa Sami, a Nottinghami Egyetem pszichiátere szerint nagyon fontos ez a kutatás, amely rámutat a koronavírus lehetséges neurológiai és pszichiátriai komplikációira. Véleménye szerint tovább kell még kutatni, hogyan hat a koronavírus az agyra, de hozzátette azt is, hogy

ezen állapotok kialakulásában a hosszas kórházi tartózkodásnak és a pszichológiai stressznek is nagy szerepe lehet.

Masu Husain, a kutatás egy társszerzője szerint a neurológiai problémák inkább azoknál alakulnak ki, akiknek betegsége súlyosabb, míg a pszichológiai rendellenességek enyhébb és súlyosabb lefolyás esetében egyaránt jellemzőek.

A kutatás eredményeinek értékelésében figyelembe kell venni, hogy a koronavíruson átesetteket gyakrabban vizsgálják, így a betegségek gyakoriságának megnövekedése mögött az is ott lehet, hogy jobb eséllyel sikerül azokat diagnosztizálni, mint más betegségeket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!