eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Frauke Riether

A Janssen oltásának elfogadása lelkiismereti kérdéseket is felvetett

Az ügy most az amerikai Johnson&Johnson gyógyszercége által fejlesztett oltás kapcsán robbant ki ismét, mert e szérumnak olyan komponense is van, amely egy 1985-ben abortált magzatból származik. Nem egyedülálló ez a vírusfejlesztésben.

Az Amerikai Egyesült Államokban már használt, európai engedélyeztetés előtt álló, egyadagosan is hatékony Janssen-vakcina katolikus körökben kételyeket vetett fel. New Orleans érseke arra szólította fel az amerikai hívőket, hogy ne fogadják el ezt az oltást, amennyiben lehetőségek lenne rá, mivel abban olyan sejtvonalak találhatók, melyek egy 1985-ben abortuszban elhalt magzatból származnak. Szakértők és a Vatikán is állást foglalt már az ügyben, de úgy tűnik, ez még nem volt elég.

Régi módszer

Elektív abortuszokból származó sejtvonalakat - azaz genetikailag viszonylag homogén, megfelelő viszonyok közt korlátlan ideig felhasználható sejtkultúrákat -

a hatvanas évek óta használnak az oltásgyártásban.

A Science magazin szerint a rubeola, a bárányhimlő, a hepatitisz A és az övsömör elleni vakcináknak is van ilyen összetevője, illetve gyógyszerek fejlesztésénél is felhasználták ezeket a sejtvonalakat. Hemoflíia, reumatoid artritisz és cisztás fibrózis kezelésére is használatosak az így létrehozott készítmények.

Több oltásban is van ilyesmi

A koronavírus ellen használt oltások közül nemcsak a Janssené, hanem az AstraZenecáé is tartalmaz ilyen eredetű sejtvonalat, illetve fejlesztés alatt álló vakcinák is tartalmaznak ilyet: két amerikai mellett egy kínai oltásjelöltről van szó, más források pedig a Pfizer és a Moderna oltásához is kötnek ilyen eredetű sejtvonalakat. A Janssen és az AstraZeneca esetében is arra használják a sejtvonalakat, hogy mini gyárakként adenovírust termeljenek - ezt a vírust használják vektorként az oltásokban a kutatók.

A kutatók szerint fontos, hogy a sejtvonalak emberi eredetűek legyenek, a módszer kritikusai ugyanakkor etikai kérdéseket vetnek fel azokkal kapcsolatosan.

Az ügy kapcsán megszólalt a gyártó is:

"A Janssen Covid-19 oltóanyag-jelöltünkben nincs magzati szövet. Vakcinánk egy inaktivált, azaz nem fertőző adenovírus-vektor, amely a koronavírus tüskefehérjéjét kódolja"

- nyilatkozták. Egy kanadai egészségügyi szolgáltató arra is felhívta a figyelmet, hogy nem magzati szövetről van szól az oltás esetében, hanem olyan sejtvonalról, amely laboratóriumban készült, eredete azonban valóban hetvenes-nyolcvanas években elvégzett abortuszokhoz köthető, írja a Toronto City News.

A Vatikán nem tiltja

A témában a Vatikán ugyanakkor már decemberben állást foglalt: morálisan elfogadhatónak minősítették az ilyen oltások felvételét abban az esetben, ha alternatíva nem áll rendelkezésre. Magyarázatuk szerint a járvány olyan súlyos veszélyt jelent, hogy amellett az ilyen vakcinákat is

„jó lelkiismerettel lehet használni, azzal a bizonyos tudattal, hogy ez nem jelent egyetértést azzal az abortusszal, amelyből az oltások előállításához használt sejtek származnak."

Más forrásokból származó biztonságos oltások hiányában tehát „erkölcsileg elfogadható olyan vakcina felvétele, amelynek kutatási és gyártási folyamata során abortált magzatok sejtvonalait használták fel". A vatikáni álláspont szerint tehát ezeknek az oltásoknak a használata nem legitimizálja az abortusz intézményét katolikus körben. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az oltás felvétele önkéntes, de a leggyengébbek és a legveszélyeztetettebbek érdekében a közjó része.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×