Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Egészségügyi dolgozók a Johnson & Johnson kizárólagos tulajdonú leányvállalata, a belga székhelyű Janssen Pharmaceutica gyógyszergyártó cég által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát szállítják egy badalonai kórházban 2020. december 17-én. Az oltóanyagot önkénteseknek adják be a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában.
Nyitókép: MTI/EFE/EPA/Enric Fontcuberta

Heteken belül jöhet a Janssen-oltás, a magyarok felének juthat

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az Infostart kérdésére adott válaszból kiderült, hogy látótávolságon belül lehet az egydózisú amerikai vakcina

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az Infostart megkeresésére válaszolva az Európai Gyógyszerügynökség által a múlt héten a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca után negyedik oltásként engedélyezett Janssen (Johnson & Johnson, amerikai) koronavírus-vakcina sorsáról is beszélt.

Portálunk az iránt érdeklődött, mikor kezdenek oltani vele.

"Április második fele előtt nem számíthatunk erre az oltóanyagra, de amint megérkezik az első oltóanyag-kontingens Magyarországra, azonnal be fogjuk vetni és azonnal felhasználjuk" – tett ígéretet az NNK illetékese.

A koronavírus.gov.hu csütörtöki tájékoztatása szerint azonban nem kis reménnyel kecsegtet ez az "egyszuris" vakcina, amelyről a következőket tudjuk:

  • a magyar kormány lekötött belőle 4,36 millió adagot az EU-s beszerzésen keresztül
  • ugyanennyi, tehát 4,36 millió ember oltható vele
  • 18 éven felüliek kaphatják, vagyis a felnőtt magyar lakosság felének jut
  • működési elve: vektorvakcina (az AstraZenecához és a Szputnyik V-hez hasonlóan), vagyis egy ártalmatlanított hordozóvírus (Ad26 hordozó-, vagyis adenovírus) juttatja a szervezetbe a Covid-19 egyik tipikus génszakaszát, amely ellen a szervezet védekezni kezd
  • két hét elteltével hatékonysága 67 százalékos, egy hónap után 66 százalékos, a súlyos lefolyással szemben a védelem egy hónap után 85 százalékos
  • azon országokban ajánlott, ahol többféle vírusmutáns van jelen (az Egyesült Államokban három hete használhatják)
  • tesztelés: 40 ezer emberen Dél-Afrikában, Dél-Amerikában, Mexikóban és az Egyesült Államokban
  • immunválasz: helyi fájdalom, fejfájás, fáradtság, izomfájás, hányinger
  • beadása után 14 napon belül más vakcinás kezelés nem alkalmazható

Korábban lelkiismereti kérdéseket is felvetett a betegek általi elfogadása, ugyanis a szérumnak olyan komponense is van, amely egy 1985-ben abortált magzatból származik, ám

abortált magzatok maradványainak tudományos célú felhasználása korábban sem volt ismeretlen az orvostudományban,

és más vakcinák fejlesztésében is ismert ez a tudományos szakasz. A katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint "jó lelkiismerettel" lehet használni a Janssen oltását, ami nem jelenti az abortusz jóváhagyását vagy támogatását.

A vatikáni ajánlásban az is szerepel: "Azoknak, akik azonban lelkiismereti okokból visszautasítják az abortált magzatok sejtvonalával előállított vakcinákat, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy más megelőző eszközökkel és megfelelő magatartással elkerüljék a fertőző ágens továbbadásának hordozóivá válását. Különösen kerülniük kell az egészséget fenyegető kockázatokat azok számára, akiket orvosi vagy egyéb okok miatt nem lehet beoltani, és akik a legkiszolgáltatottabbak."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×