eur:
407.36
usd:
385.06
bux:
77879.1
2024. november 19. kedd Erzsébet
Egy dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetében 2021. január 17-én.
Nyitókép: Egy dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetében 2021. január 17-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Már egy oltás is jelentősen védhet a súlyos megbetegedéstől

Újabb nagyszabású brit tanulmány mutatta ki, hogy az első oltás is hatékony a megbetegedés megelőzésében

A hétfőn ismertetett legfrissebb brit szakértői tanulmány szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga már egyetlen dózis beadása után is igen magas hatékonysággal veszi elejét a kórházi kezelést igénylő súlyos Covid-19 megbetegedés kialakulásának a koronavírus-fertőzött idős emberek körében.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter friss adatokkal illusztrált hétfői sajtóértekezletén kijelentette, hogy az oltások hatékonysága most már egyértelműen látszik a meredeken csökkenő nagy-britanniai megbetegedési és halálozási adatokban.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) által hétfő este ismertetett vizsgálati eredmény szerint a 80 év feletti korosztályban az Oxford/AstraZeneca- és Pfizer/BioNTech-vakcina első dózisa a beadás utáni harmadik-negyedik héten egyaránt 80 százalék feletti hatékonysággal előzi meg az olyan súlyosságú megbetegedést, amely miatt a pácienst kórházba kell szállítani.

A PHE vizsgálata kimutatta azt is, hogy Pfizer/BioNTech-vakcina - amelynek alkalmazását Nagy-Britanniában egy hónappal korábban kezdték el, mint az Oxford/AstraZeneca-oltásét - a 80 év feletti korosztályban 83 százalékkal csökkenti a Covid-19 betegség okozta halálozások számát az első adag beadása után.

Matt Hancock a PHE vizsgálati eredményeinek ismertetésével egy időben tartott hétfő esti Downing Street-i sajtótájékoztatóján elmondta: a további, még részletes közzétételre váró adatok azt mutatják, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag az első dózis beadása után 35 nappal kissé még hatékonyabb is a Covid-19 megbetegedés kialakulásának megakadályozásában, mint a Pfizer és a BioNTech oltóanyaga.

Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét vakcina igen erőteljes védelmet nyújt, és ez magyarázhatja azt a megfigyelést is, hogy az elmúlt két hétben az egyszámjegyű tartományba süllyedt az országszerte újonnan intenzív osztályokra beszállított 80 évnél idősebb Covid-19-betegek száma.

Hancock az oltások hatékonyságának illusztrálására kiemelte azt is, hogy a grafikonok alapján most már gyorsabban csökken a koronavírus ellen beoltott idős emberek körében a halálozások száma, mint az oltásban még nem részesült fiatalabb lakossági csoportok körében.

Vasárnap jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője, Galgóczi Ágnes, hogy itthon is változik a Pfizer-Biontech és az AstraZeneca vakcinája esetében a második oltás időpontja, annak érdekében, hogy minél többen megkapják az első oltást. A Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást. Az AstraZeneca vakcinánál a 12. héten adják be a második vakcinát.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×