A variánsok terjedésével, az immunitás pontos hosszával és az oltások valódi hatásával kapcsolatos égető kérdéseket válaszolhatják meg majd a Global.health nevet viselő kezdeményezés szabadon hozzáférhető, megbízható adatbázisának segítségével – írja a Nature.

Egyéb, a megbetegedések és halálozások összesített adatait nyilvánosságra adó adatbázisokkal szemben itt egyedi esetekkel kapcsolatos adatok állnak rendelkezésre. Minden esetről negyven különböző információ érhető el a pozitív teszt időpontjától kezdve az első tünet tapasztalásának időpontján át egészen utazások felsorolásáig.

A megértést segítik

Az ilyen mélységű, egyedi adatok halmaza segíti a kutatókat a vírus terjedésének még pontosabb megértésében. Az adatbázis létrehozói a világ vezető intézetei: köztük van az Oxfordi Egyetem, a Harvard, a bostoni Northeastern Egyetem, a Bostoni Gyermekkórház, a Georgetown Egyetem, a University of Washington és a Johns Hopkins Intézet is. A Rockefeller Intézet és a Google is támogatását adta a projekthez, melyben összesen 21 kutató munkálkodott a fenti hét intézetből.

A kutatók azt remélik, az adatbázis segítségével

nemcsak a vakcinákkal és a variánsokkal kapcsolatosan lehetnek naprakészek, hanem a jövő pandémiáinak kitörését is jobban tudják majd követni.

Kutatók szerint a Global.health platform létrejötte további kutatások kezdeményezését is hozhatja, és az is hasznos lehetett volna, ha a mostani pandémia kitörésekor rendelkezésre áll már egy ilyen eszköz. Korábban ugyanis a kutatóknak is egészségügyi szervezetek és sajtótermékek híradásait kellett összeollózniuk. Az egyes emberek által tapasztalt tünetek, az életkoruk, a megfertőződés módja és hasonló adatok, melyek ezen a platformon elérhetők, segítik megérteni egy betegség fertőzőségének, mortalitásának és lefolyásának lényegét.

Az adatbázis keletkezése

2020 elején a kutatók hasonló adatokat gyűjtöttek össze, de egyénileg tették, legfeljebb elkészült táblázataikat tudták egymással megosztani. A valódi előrelépés akkor kezdődött, amikor

a világ több vezető epidemiológusa kezdett adatokat hozzáadni

egy ilyen megosztott és már közösen vezetett adatbázishoz, amit egyszerre többen tudtak elemezni. Amikor már 100 ezer ember adatait tartalmazta ez az őstáblázat, az adatmennyiség kezdett kezelhetetlenné válni. Áprilisban a csapat segítséget kapott mérnököktől és a Google-től is: olyan programot írtak, amely hozzávetőlegesen hatvan ország által feltöltött adatokat tud standardizált formában, automatizálva feltölteni az adatbázisba.

Rengeteg adat érhető el

Aki regisztrál a Global.health adatbázisába, akár 8 gigabyte-nyi adatot érhet el. Egyelőre még dolgoznak a különböző vizualizációs megoldásokon: az infografikák készítése korábban nem került fókuszba, azt ugyanis az adatgyűjtésre, valamint az anonimizálásra helyezték. A kutató örülnek a lehetőségnek, hiszen minél több adathoz férnek hozzá, annál közelebb tudnak férkőzni a valódi válaszokhoz. A készítők reménye szerint a későbbiekben más betegségekkel kapcsolatosan is elkészülhetnek hasonló platformok.

Cikkünk írásakor 3791 magyarországi megbetegedéssel kapcsolatos adat szerepelt a rendszerben, igaz, az általunk ellenőrizettek esetében ezek mindössze a megbetegedés igazolásának dátumát tartalmazták, egyéb információ nélkül. Német adatoknál nemet, életkori csoportot is találtunk, hozzávetőleges helyszínnel együtt, de

úgy tűnik, nagyon változatos, hogy mely országból milyen adatokhoz lehet hozzáférni.

A regisztráció az oldalra egyszerű, Google-fiókkal vagy email-cím megadásával lehetséges, térképnézetből pedig könnyen az adathalmazokhoz juthatunk. A térképen látható az egyes országok területére kattintva, hány adatsort találunk ezekből, illetve az is, hogy milyen variánsok vannak jelen bizonyítottan az adott államban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!