Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
331.59
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Ennyivel járul hozzá az ember a globális felmelegedéshez

A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak.

Az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős szinte teljes egészében az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

A földfelszín fölötti hőmérséklet átlagosan több mint egy Celsius-fokkal emelkedett világszerte a 19. század közepe óta, erőteljes szélsőséges időjárási jelenségek, mint szárazságok és áradások, a tengerszint-emelkedés előidézte szuper erős viharok egyre gyakoribbá váltak. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak arra hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport azt akarta mennyiségileg pontosabban meghatározni, hogy milyen mértékben járul hozzá közvetlenül az emberi tevékenység - az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földhasználat megváltozása - a felmelegedéshez, és a természeti tényezők - vulkánkitörések, a napsugárzás változása - mennyire csökkentik azt.

A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak, hogy szimulálják a várható hőmérséklet-változást három forgatókönyv alapján: az elsőben az aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatását, a másodikban a természeti tényezők hatását, a harmadikban az üvegházhatású gázkibocsátást vették alapul.

Arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi tevékenység 0,9-1,3 Celsius-fokkal járul hozzá a globális hőmérsékletnövekedéshez, ami szinte pontosan megfelel annak az 1,1 foknak, amelyet kimutattak a globális felmelegedés méréseiben.

"Eredményeink egyértelműen megmutatják, hogy a globális felmelegedést elsősorban az ember okozza"

- mondta Nathan Gillet, a klímamodellezés és elemzés kanadai központjának kutatója az AFP francia hírügynökségnek.

Bár a koronavírus-világjárvány idején a felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás jelentősen, mintegy hét százalékkal csökkent 2020-ban, a szénszennyezés koncentrációja azonban tovább nőtt.

Az ENSZ előrejelzése szerint hasonló csökkenésnek kellene évente bekövetkeznie a 2020-as években ahhoz, hogy elérjék a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 fokos célt.

Az új tanulmány készítői felhívták a figyelmet arra, hogy

az ember okozta felmelegedés már majdnem elérte ezt a küszöböt.

"Ha az ember előidézte felmelegedés az általunk becsült tartomány alsó értékén van, akkor az 1,5 Celsius-fokos párizsi cél még teljesíthető bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel. Ha a tartomány felső értékén, akkor gyakorlatileg nem érhető el a 1,5 fokos cél, azonban az bátor és azonnal kibocsátáscsökkentéssel még teljesíthető a párizsi egyezmény 2 Celsius-fok alatti célja" - mondta Gillet.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×