Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
314.6
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Nyitókép: Pixabay

Ennyivel járul hozzá az ember a globális felmelegedéshez

A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak.

Az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős szinte teljes egészében az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

A földfelszín fölötti hőmérséklet átlagosan több mint egy Celsius-fokkal emelkedett világszerte a 19. század közepe óta, erőteljes szélsőséges időjárási jelenségek, mint szárazságok és áradások, a tengerszint-emelkedés előidézte szuper erős viharok egyre gyakoribbá váltak. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak arra hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport azt akarta mennyiségileg pontosabban meghatározni, hogy milyen mértékben járul hozzá közvetlenül az emberi tevékenység - az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földhasználat megváltozása - a felmelegedéshez, és a természeti tényezők - vulkánkitörések, a napsugárzás változása - mennyire csökkentik azt.

A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak, hogy szimulálják a várható hőmérséklet-változást három forgatókönyv alapján: az elsőben az aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatását, a másodikban a természeti tényezők hatását, a harmadikban az üvegházhatású gázkibocsátást vették alapul.

Arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi tevékenység 0,9-1,3 Celsius-fokkal járul hozzá a globális hőmérsékletnövekedéshez, ami szinte pontosan megfelel annak az 1,1 foknak, amelyet kimutattak a globális felmelegedés méréseiben.

"Eredményeink egyértelműen megmutatják, hogy a globális felmelegedést elsősorban az ember okozza"

- mondta Nathan Gillet, a klímamodellezés és elemzés kanadai központjának kutatója az AFP francia hírügynökségnek.

Bár a koronavírus-világjárvány idején a felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás jelentősen, mintegy hét százalékkal csökkent 2020-ban, a szénszennyezés koncentrációja azonban tovább nőtt.

Az ENSZ előrejelzése szerint hasonló csökkenésnek kellene évente bekövetkeznie a 2020-as években ahhoz, hogy elérjék a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 fokos célt.

Az új tanulmány készítői felhívták a figyelmet arra, hogy

az ember okozta felmelegedés már majdnem elérte ezt a küszöböt.

"Ha az ember előidézte felmelegedés az általunk becsült tartomány alsó értékén van, akkor az 1,5 Celsius-fokos párizsi cél még teljesíthető bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel. Ha a tartomány felső értékén, akkor gyakorlatileg nem érhető el a 1,5 fokos cél, azonban az bátor és azonnal kibocsátáscsökkentéssel még teljesíthető a párizsi egyezmény 2 Celsius-fok alatti célja" - mondta Gillet.

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn és kedden kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a sűrű hetet, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

John Stuart Mill már 1848-ban a „barbárság” maradványának tartotta a nemzeti valutákat, és a magyar gazdaságtörténet lassan őt igazolja. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy Magyarország nem tudott élni az önálló valutával, a független monetáris politika sokszor nem megvédett minket, hanem elmélyítette a válságokat. Ma, amikor egy új gazdaságpolitikai irány alapján megnyílt az út az euró felé, az EU-párti fordulat és a csatlakozási szándék a legfőbb geopolitikai horgonyunkká lépett elő. Az optimális valutaövezetek elmélete azonban rámutat a folyamat kockázataira is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×